Áram a kerítésben – A vagyon mellett az embert is védik az uniós szabályozások

Áram a kerítésben – A vagyon mellett az embert is védik az uniós szabályozások

Fókuszban egy izgalmas terület, amely dinamikusan fejlődik. Összefoglaló néven elektromos kerítésnek hívják azokat a rendszereket, amelyekről sokszor a legelőkön működő villanypásztor jut az ember eszébe. A témáról Koller Atillával, az Umirs Europe Kft. szakértőjével beszélgetett Martin-Kovács Miklós

 

Sokféle félreértés van az elektromos kerítések körül. Valójában az elektromos kerítés és a villanypásztor rokon termék?
A párhuzam nem alaptalan. A legtöbb ember, amikor meghallja azt, hogy elektromos kerítés, akkor vagy a hagyományos villanypásztorra asszociál, vagy eszébe jut az az eset, amikor pár ével ezelőtt egy idős úr saját maga által barkácsolt rendszerrel próbálta megvédeni a veteményesét, mely halálesettel végződött. A manapság alkalmazott vagyonvédelmi rendszerek, melyeket szakemberek telepítenek, minden szigorú előírásnak megfelelnek, alkalmazásuk teljesen legális és szabályos. Az elektromosság ilyen célokra történő alkalmazásáról az első feljegyzések 1832-ből valók, ekkor egy múzeumi tárlat védelmére alkalmaztak elektromos áramot. A katonai alkalmazásokra is vannak történelmi példák. Feljegyzéseket találtam arról, hogy 1905-ben már az orosz−japán háborúban használtak védelmi célokra Port Arthur kikötőnél ilyen jellegű rendszert. A németek az első világháborúban a Belgium és Hollandia közötti határszakaszon 300 km hosszan állítottak fel elektromos kerítést, hogy kontrollálni tudják a határon való mozgást. Ennek sajnos elég sok civil áldozata volt, kb. háromezer ember halt meg és rengeteg állat is elpusztult, akik belesétáltak ebbe a halálos erősségű áramot használó rendszerbe.
Manapság viszont nyilván nem csupán háborús, hanem kifejezetten békés viszonyok között használnak ilyen rendszereket. Az újkori felhasználás hol kezdődött?
Nagyjából az 1930-as években az Egyesült Államokban, illetve Új-Zélandon párhuzamosan indult meg ilyen jellegű fejlesztés és felhasználás. Elsősorban a mezőgazdaság területén kezdték el alkalmazni a rendszereket, hiszen sokkal olcsóbb volt kiépíteni, mint egy hagyományos kerítést. Állatbarát megoldásnak is tekinthetők ezek a rendszerek, ugyanis akkoriban a hagyományos kerítések tetején gyakran alkalmaztak kiegészítő szögesdrótot, melybe a nagyobb állatok könnyen beleakadhattak, megsérülhettek. Az elektromos kerítés viszont legfeljebb megcsípi az állatot, melyet idővel megjegyez és megtanul, így nem fog a kerítés közelébe menni.
Ugorjunk a jelenbe! Mit ajánl egy ilyen rendszer, ha az a cél, hogy embereket tartson távol?
A hatvanas években készült el az a technikai eszköz, amelynek folyamatosan korszerűsített változatait ma is használjuk. Nagyon fontos cél volt, hogy a kerítés érintése ne legyen életveszélyes, illetve a fogyasztását mérsékeljék. Ennek megoldására lényegében impulzusok kerülnek a hálózatba. Magas feszültség mellé nagyon alacsony áramerősség társul, ez utóbbi nagyon fontos a súlyosabb sérülések elkerülése végett.
Hogyan működik ez a gyakorlatban? Vegyünk egy kerítést példának. A létező kerítéshez csatlakozik valami, vagy az elektromos védelem helyettesítheti magát a kerítést?
Maga a rendszer felépítése a következő. Van egy központi egységünk, amit úgy hívunk, hogy energizer, ez az energiaszolgáltatója a rendszernek. Kondenzátorok, illetve transzformátorok segítségével nagyfeszültségű rövid impulzusokat küld a huzalokba. Használhatunk hagyományos acél- és alumíniumvezetékeket vagy galvanizált huzalokat attól függően, hogy milyen helyszínen vagyunk, mik a követelmények. Ezek a huzalok izolátorok, különböző kialakítású szigetelők segítségével kerülhetnek felrögzítésre egy már meglévő kerítésre, de van lehetőség előre elkészített konzolok alkalmazására is, melyek kerítések, falak tetejére is rögzíthetők. Többféle felhasználási mód létezik. Falak és kerítések védelmén túl erkélyek, ablakok védelmére is alkalmazható. Ezek a megoldások elég népszerűek például Dél-Afrikában, Brazíliában vagy Mexikóban. Van egy olyan harmadik telepítési módszer, amely során önálló fizikai akadályként is működhet az elektromos kerítés, ezeket Stand-alone rendszereknek hívják. A szabályozás miatt ezeket csak olyan helyen lehet alkalmazni, ahol már van valamilyen, a külső kerületet körbehatároló kerítés, valamilyen fizikai akadály, amely megakadályozza a „véletlen” birtoksértés során bekövetkező elektromos kerítés érintést. Arra nincs lehetőség itt Európában, hogy egy üres telekre ezt felhúzzuk − mert a vezetékeket bárki megfoghatja −, szabályozás tiltja az ilyen direkt alkalmazást.
Ha valaki hozzáér az elektromos kerítéshez, figyelmezető csípést érez, de nem lesz semmi baja. A rendszer jelzi valahová az érintést?
A rendszer nemcsak arra képes, hogy elriassza a behatolót, hanem − beállítástól függően − arra is, hogy az érintést vagy a szabotázskísérletet jelezze. A mai rendszerek már nagyon intelligensek. Figyelik a központ által kiküldött nagyfeszültségű impulzusokat, és ha a beállított számú impulzus nem érkezik vissza (huzalelvágás/szakadás, leföldelés), akkor a központ szabotálásnak veszi, és máris küldi a riasztóközpontnak a jelzést. A napjainkban alkalmazott energizerek mini riasztóközpontként is képesek üzemelni, tehát akár beköthető egy sziréna, mellyel helyi jelzés biztosítható, de képesek vagyunk kamerákat és egyéb eszközöket vezérelni vagy egy távfelügyelet felé továbbítani a jeleket.
Mekkorák lehetnek a védett objektumok?
Nincs minimális méret meghatározva, akár egy kisebb családi házat is körbe lehet keríteni ezzel a fajta megoldással. Nagy előnye, hogy igen széles körben lehet alkalmazni a családi házaktól kezdve a nagy ipari létesítményekig. Maximálisan akár egy több kilométeres kerületű objektum is védhető egyetlen központtal. Ha ennél nagyobb területről van szó, akkor lehet több központot alkalmazni, tehát gyakorlatilag nincsenek fizikai korlátok. Ha átlagos objektumokat veszünk figyelembe, akkor gyakorlatilag bármi levédhető.
Ha az ember Magyarországon jár, akkor lakótelepeken rengeteg olyan vasból készült erkély-, meg ablakrácsozatot lát, amivel a tulajdonosok nyilván meg akarják védeni a lakásukat. Ezeknek a feladatoknak adott esetben megfelelhet egy ilyen elektromos kerítés?
Ki lehet alakítani ilyen védelmet. Brazíliában az elmúlt években láttuk nagyobb városokban, hogy üzletek vagy lakások erkélyeinek, ablakainak védelmét elektromos kerítéssel látják el. Ez elsősorban az első emelet magasságában lévő nyílászárókat jelenti, mert nemzetközi előírás, hogy másfél méternél alacsonyabban nem telepíthetők a rendszerek ott, ahol közterületről bárki véletlenül hozzáérhet. Magyarországon az 1999-ben elfogadott, minden részletre kiterjedő európai szabványt alkalmazzuk.
Elképzelhető az, hogy valaki megsérti a szabályokat, és barkácsol magának elektromos kerítést?
Az ilyen eszközök gyártását és forgalomba hozatalát komolyan ellenőrzik, különböző előírásoknak kell megfelelniük, csak ezt követően kerülhetnek a piacra. A maximális hatásfokú védelem elérése érdekében ajánlott az elektromos kerítések telepítését képzett szakemberre bízni.
A gyártói oldalról milyen a piac? Sok termék esetében látjuk, hogy vannak olcsó, populáris, nagy tömegben megjelenő termékek és van a felső árkategóriájú luxus.
Nyilván itt is megvannak ezek a kategóriák, bár nem akkora az árkülönbözet, mint ahogy az a videotechnikában tapasztalható manapság egyes gyártók között. Vannak nagy múltra visszatekintő gyártók, például a Gallagher. Ők voltak az első fejlesztők még a harmincas években, de például Dél-Afrikában vagy Mexikóban is van olyan gyártó, aki már 20-25 éve ezzel foglalkozik, ő képviselik a minőséget. Nyilván megjelentek már itt is a távol-keleti gyártók, amelyek kevésbé a minőséggel, inkább a mennyiséggel próbálnak betörni a piacra, de én úgy látom, hogy a vásárlóközönség nem nyitott erre.
Mi az általános gyakorlat, illetve mit mond a szabály, hogyha egy ilyen rendszert alkalmaz valaki? Nagy táblákkal fel kell rá hívni a figyelmet, vagy éppen az a cél, hogy rejtve legyen?
Mindenképpen az a cél, hogy felhívjuk a figyelmet. Maga az európai uniós szabvány is meghatározza azt, hogy táblákkal kell feltüntetni: itt magasfeszültség található. Pontosan szabályozza, hogy legalább 10 méterenként kell ilyen táblát elhelyezni, töréseknél, ajtónál, kapuknál mindenképpen kell jelzés. Ha valaki megpróbál bemászni, tudnia kell, hogy mire számítson.
Mit tapasztalsz a piacon, mennyire általános az, hogy a tervezők már eleve figyelembe veszik ezt a lehetőséget, amikor terveznek egy épületet vagy egy létesítményt?
Idehaza többnyire az ipari létesítményeknél terveznek ilyen rendszereket, a családi házaknál még nem olyan gyakori ez a megoldás, pedig lehetne.
Egy ilyen rendszernek milyen a karbantartási igénye, hiszen kulcskérdés lehet, hogy mennyit kell foglalkozni vele?
Magának a rendszernek hosszú az élettartama, nagyon kevés karbantartást igényel. Évenként esetleg azt kell ellenőrizni, hogy kellően feszesek-e a kiépített huzalok, de ezenkívül az elektromos kerítés gyakorlatilag mindenféle időjárásban megbízhatóan működik. Ez nagyon fontos kültéren, és azt tapasztaljuk, hogy igen kevés a téves riasztás, tehát egy nagyon megbízható rendszerről van szó.

 

Kapcsolódó cikkek