Fotó: Shutterstock.com
Az élet a legnagyobb érték

Az élet a legnagyobb érték

A biztonság az élet egyik legfontosabb feltétele

Szemere Kinga interjúja Haim Perry biztonsági rendszereket tervező amerikai szakértővel

Mit jelent önnek a biztonság?

A biztonság az, amikor az emberek nem félnek kimenni az utcára. Nem félnek, hogy a lakásaikba betörnek, amikor nincsenek otthon, és nem félnek attól, hogy terrortámadás vagy bármilyen atrocitás érheti őket az utcán. A biztonság számomra inkább személyes életérzést jelent.

Mit tart ma biztonsági szempontból a legnagyobb veszélynek a világban?

Ma leginkább egy kulturális, illetve vallási eredetű konfliktussal nézünk szembe, amely az egész világra kezd átterjedni. Vannak emberek, akik a véleményüket szeretnék rákényszeríteni a többi emberre. Úgy vélik, Isten mondta nekik, hogy ezt vagy azt tegyék. Az események irracionális síkra terelődtek.

Tehát a vallásból eredeztethető mindez?

Azt gondolom ez ennél összetettebb. A vallási, kulturális és gazdasági háttér összeolvad, és az egész vallási jelleget ölt. Úgy hiszem, egy nem hívő ember soha nem fogadná el, hogy valamilyen tekintély nevében öljön. A fanatikus emberek ugyanakkor Istenre hivatkozva ártanak másoknak.

A kültéri biztonsági rendszerek milyen védelmet nyújthatnak az ártó szándék ellen?

A kültéri biztonsági rendszer része a teljes védelmi rendszernek. A biztonságnak különböző rétegei vannak, mint egy hagymának, amelynek csupán egy részét alkotja a kültéri védelem. A biztonság legfontosabb eleme mindenképpen az élet megmentése. Az élet a legnagyobb érték. Sokkal inkább mentünk életet, mint tulajdont. A kültéri biztonsági rendszer abban nyújt segítséget, hogy jelezzen, ha valami rendkívüli dolog történik. Az eseményeket a riasztás nyomán tudjuk kezelni, a vészjelzés alapján látjuk, hogy mit kell tennünk. A kültéri biztonság gyakran teljesen mást jelent számunkra, mint amit általában értenek a fogalom alatt. Például azt is jelenti, ha az emberek elzárják magukat attól a személytől, aki lövöldözve az életüket fenyegeti. Néha egy jól bezárt ajtó és az előtte elhúzott függöny jelenti a kültéri biztonságot, ami nem engedi, hogy a támadó belásson.

Haim Perry

Haim Perry 18 évig szolgált az izraeli hadseregben, majd miután ezredesként leszerelt, egy elektronikai védelemmel foglalkozó izraeli cégnél a kutatási és fejlesztési részleget vezette. Ma a Slingshot Security nevű, kültéri védelemmel foglalkozó amerikai cég elnöke. Katonai és kereskedelmi célú kültéri biztonsági rendszerek tervezésének szakértője, számos technikai újítás feltalálója. Munkájának nagy részét mégis közösségek és iskolás csoportok biztonsági célú felkészítése teszi ki.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak a biztonság technikai részével foglalkoznak?

Nagyjából a megbízásaink felében tanácsadással foglalkozunk. Iskolákba, közösségi házakba, felekezeti helyekre, mint például zsinagógákba és szikh templomokba megyünk, egyrészt, hogy biztonsági szempontból felmérjük a környezetet, másrészt, hogy ugyanebből a szempontból felkészítsük, tudatosabbá tegyük őket. Ezekben a közösségekben azt tanítjuk meg, hogy miként figyeljenek az őket körülvevő környezetre, és észrevegyék, ha valami veszélyforrás van a közelükben. Ismételten hangsúlyozni szeretném, nem csupán a kerítések, riasztók, szenzorok és más elektronikai eszközök, fa- vagy acéldarabok alkotják a biztonsági rendszert, hanem ugyanennyire fontos része a biztonságnak az oktatás. Meg kell tanulni a környezetünket jobban figyelni, és ki kell tudni szűrni a nem normális jelenségeket. Az iskolalátogatások során például megtanítjuk a tanároknak, hogy mit tegyenek egy lehetséges iskolai lövöldözésnél, ami sajnos egyre gyakoribb és egyre nagyobb gondot okoz az Egyesült Államokban. (Ezeknél a lövöldözéseknél egyébként az elkövetők többsége szintén azt állítja, hogy valaki vagy valami azt kérte tőlük, hogy valamilyen oknál fogva lőjön le néhány embert.) Ezzel a problémával foglalkoznunk kell. Sok a tennivalónk a megfelelő viselkedés elsajátíttatása terén. Például, hogy mit teszel, amikor cselekedned kell vészhelyzetben, vagy hogyan zárod el magad a támadótól, és hogy nem szabad válaszolni, ha valaki kopog az ajtón. Sok mindennel foglalkozunk, amely a biztonságnak és védelemnek nagyon fontos része.

Mennyire vannak az emberek tisztában a saját biztonságukkal, és mennyire teher állandóan körültekintőnek és ébernek lenni?

Ez egy állandó és nehéz teher. Térségenként változó, hogy az emberek mennyire tájékozottak és körültekintőek saját környezetük biztonsági kérdéseiben. Vannak országok, ahol az emberek tudatosabbak a biztonsági szükségletükkel kapcsolatban, ilyen India és természetesen Izrael is. Ugyanakkor az Egyesült Államokban például kevésbé tudatosak az emberek. Persze vannak ott is olyan közösségek, amelyekre ez nem igaz. Ez nagyrészt a csoportokkal való foglalkozásoknak, oktatásoknak köszönhető. Európára is inkább a tudatosság hiánya a jellemző. A legtöbb ember hajlamos azt mondani, hogy velük nem történhet rossz dolog. Amikor biztonsági eszközöket adunk el, mindig azt mondjuk, hogy olyan, mintha aszpirint próbálnánk ráerőltetni egy olyan emberre, akinek még soha nem fájt a feje. Arról kell győzködnünk, szüksége van rá, hogy gyógyszerrel a zsebében sétáljon, attól függetlenül, hogy fájt-e valaha a feje vagy sem. A kérdés: hogyan lehet az embereket erről meggyőzni? Pontosan ez a helyzet a biztonsággal. Amikor már fáj a fejed és nincs nálad gyógyszer, már késő. A biztonságunk érdekében fenntartott éberség tulajdonképpen egy belső konfliktust teremt: teher, de állandóan szükségünk van rá.

izraeli_egyiptomi_hatar (Copy)

Fotó: Michal Szymanski / Shutterstock.com

Milyen technikai újítások vannak ebben segítségünkre?

Egyre több olyan közösségi oldallal találkozunk, amelyek a biztonságunkkal foglalkoznak. Manapság nagyon gyorsan tudjuk a körülöttünk lévő embereket értesíteni arról, ha valami rossz történik velünk. Olyan alkalmazásokról beszélek, mint például a Musketeer, amit Izraelben is használnak, de sok hasonló van a piacon, amelyek arra szolgálnak, hogy gyorsan kommunikáljunk a környezetünkkel, és tudassuk velük, mi történik pontosan. Az újdonság abban rejlik, hogy az ember a mobiltelefonját használva felhívhatja a rendőrséget, videofelvételt küldhet arról, ami bent, egy zárt térben zajlik. Ezek, bár egyszerű dolgoknak tűnnek, mégis nagyon sokat segíthetnek a hatékony segítségnyújtásban. Ezért is gondolom, hogy a jelenleginél jóval nagyobb szerepe lesz a közösségi médiának a biztonság területén.

A határkerítések az ön egyik szakterülete. Hogyan lehet a csempészet ellen fellépni – legyen szó akár az amerikai–mexikói vagy az egyiptomi–izraeli határról? A kerítés segít?

Egyiptom és Izrael határa a Sínai-félszigeten drogcsempészeti útvonal volt, amin főleg szexuális célú emberkereskedelem is folyt, repülővel szállítottak nőket Ukrajnából Kairóba, és ezen a határszakaszon csempészték át őket. Izraelben nagy problémát okozott az emberkereskedelem. Ez abban a pillanatban csökkenni kezdett, amikor olyan kerítések épültek a határra, amelyeken a nők már nem tudtak átmászni. Ezen a határsávon ma már szinte alig beszélhetünk kábítószer-kereskedelemről, és az emberkereskedelem is teljesen visszaszorult. De még mindig akad néhány olyan eset, amikor a kerítést átvágva jutnak be Izrael területére, ezért tavaly az izraeli kormány úgy döntött, hogy riasztórendszert szerel fel a kerítésre. Amint az elkészül, a csempészet teljes mértékben meg fog szűnni. A kerítés a csempészetet tulajdonképpen a határövezet más pontjaira tereli. Olyan területekre, ahol a topográfiai adottságok miatt nem lehet olyan magas kerítést építeni. Viszont ezeken a helyeken a határrendészet és a katonaság nagyobb erőkkel van jelen. Ugyanígy óriási mértékű volt a Mexikóból az Egyesült Államokba irányuló kábítószer-csempészet. Ez, bár még mindig nagy, közel sem akkora, mint korábban volt. A mexikói csempészek manapság már a kerítés alatt ásnak alagutakat. Az elmúlt öt évben összesen 51 alagutat ástak, ami hozzávetőleg egy alagút megépítését jelenti havonta. Így a következő kihívás az alagutakkal szembeni védekezés megtalálása. Ezzel párhuzamosan sajnos a csempészeti módszerek is fejlődnek.

usa_mexicoi_hatar (Copy)

Fotó: Ryan M. Bolton / Shutterstock.com

Az illegális bevándorlás érintette Izraelt is, amikor főleg Eritreából érkezett sok bevándorló. Egyre erősebb a társadalmi ellenérzés az afrikai bevándorlókkal szemben. Mit gondol az afrikaiak Izraelbe történő bevándorlásáról?

Az illegális bevándorlás óriási probléma, mert rombolja a gazdaságot és a társadalmi rendet. Egy kis ország esetében erősebben érvényesül ez a hatás. Az illegális bevándorlók olcsó munkaerőként elhelyezkedve nem nagyon járulnak hozzá a fogyasztáshoz. Sokan hazaküldik a megkeresett pénz egy részét, ugyanakkor viszonylag sokat kapnak az országtól az egészségügyi és oktatási ellátás terén. Ezáltal felborul az egyensúly, és egy olyan társadalom jön létre, ahol több a rászoruló és kevesebb a fogyasztó. Nem beszélve arról, hogy ez a helyzet a munkanélküliséget is tovább növeli. Véleményem szerint az izraeli kormány helyesen járt el, amikor leállította ezt a bevándorlási hullámot. Azért is, mert a legtöbbjük nem menekült, hanem a munka és egy élhetőbb jövő reményében érkezett.

 Perimote

Kapcsolódó cikkek