Az OMSZ mentésirányítási rendszere

Az OMSZ mentésirányítási rendszere

Világszínvonalú, modern és rendkívül hatékonyan működő mentésirányítási rendszer segíti az Országos Mentőszolgálatot abban, hogy elérjék a legmagasabb rendű céljukat, azaz az évente körülbelül 1,1 millió, általuk ellátott esetben a lehető legtöbb ember életének megmentését. Több mint negyven év után, 2014 őszén új helyre költözött a Budapesti Mentésirányítási Központ.
Fenyvesi Judit írása

A mentésirányítás felépítése
Hazánkban egységes, állami egészségügyi intézményként működik az Országos Mentőszolgálat, aminek a feladata az életmentés, a sürgős ellátás biztosítása. A mentésirányítás élén a budapesti irányítóközpont található, ami legfelsőbb szinten konkrétan egy személyt, a szolgálatvezető főorvost jelenti. A szolgálatvezető főorvos munkaidejében, azaz az adott szolgálat idejében a főigazgató operatív helyettese és az ország teljes területén a mentés bármilyen operatív kérdésében ő a parancsnok. Olyan esetekben, amikor a megyék megakadnak, nem tudnak dönteni vagy olyan havária esemény következik be, mint pl. a kolontári ipari katasztrófa, akkor a szolgálatvezető főorvos veszi kezébe a taktikai irányítást. Ezenkívül a szolgálatvezető főorvoshoz tartozik a szakmai segítségnyújtás is. Ha a mentőegységek szakmailag valamilyen módon megakadnak bárhol az országban vagy olyan szintű segítségre van szükség, ami meghaladja az adott megye vagy a főváros kompetenciáját, akkor a szolgálatvezető főorvos tud segítséget nyújtani, illetve ő tud a megfelelő társszervekkel kapcsolatot felvenni.

iranyito_csoport_mentok (1)
Forrás: Valics Dezső (Országos Mentőszolgálat)

A szolgálatvezető főorvos alatti szinten helyezkednek el a megyei irányítócsoportok. Magyarország minden megyéjében van egy-egy irányítócsoport, valamint Budapesten is, és ezenkívül a fővárosban létesítettek egy ún. vészhelyzeti irányítóközpontot, egy tartalékközpontot. Ez utóbbi abban az esetben kezd működni, ha a budapesti központ nem tudja valamilyen oknál fogva ellátni a feladatát. Ilyenkor a mentésirányítók percek alatt átköltöznek a vészhelyzeti központba és innen folytatják az irányítást. A mentésirányítás a mentőegységeknek adja a feladatokat, akik kivonulnak a helyszínre és ellátják a sérült vagy beteg embereket.

A mentésirányítási rendszer
Az OMSZ mentésirányítási rendszere három informatikai részből áll: egy CAROL nevű hívásfogadóból, egy CAD nevű kocsiirányítóból és egy GIS rendszerből, ami egy térképmodul – tájékoztatott dr. Golopencza Pál, az OMSZ szolgálatvezető főorvosa. A CAD egy listából – ahol a bejelentések alapján a mentőautók és a feladatok ellátása egy-egy sorban szerepelnek – és egy kocsifelajánlóból áll, ami a legközelebbi mentőautót kínálja fel a mentésirányítónak az esemény helyszínéhez képest. A GIS rendszerben pedig egy térképen tudják követni a mentésirányítók a mentőautók mozgását, azaz melyik kocsi megy esethez, melyik van már a baleset helyszínén és melyik közlekedik beteg nélkül. Dr. Golopencza Pál hozzátette: van egy negyedik, ún. IFT modul, amit Intelligens Fedélzeti Terminálnak hívnak. Ezeket a terminálokat a mentőautóban helyezik el, és a mentésirányító által rögzített feladatot nemcsak rádión, hanem elektronikusan, írásban is megkapják a munkatársak. A terminál abban is segít, melyik útvonalon érdemes megközelíteni a helyszínt. Az IFT modul jelenleg több megyében működik már, és a telepítése jelenleg is folyik.

Az Országos Mentőszolgálatnak együttműködési szerződése van a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósággal, és ennek keretében forgalomfigyelő kamerák rendszere segíti a mentésirányítók munkáját. Körülbelül 300 kamera képét kapták meg, amiből válogatni tudnak, ezért egy adott helyszínen, pl. egy tömeges baleset esetén nemcsak bejelentés alapján tudnak dönteni és segítséget nyújtani, hanem látják is az eseményt. Ezáltal biztosítani tudják azt is, hogy megfelelő számú mentőegység álljon rendelkezésre, vagy forgalmi dugó esetén milyen irányból közelítse meg a mentőegység a baleset helyszínét.

Bevezették továbbá a mentőautókon a TTEKG (Transztelefonikus EKG – a szerk.) távdiagnosztikai rendszert, aminek a segítségével a mentőautóban fekvő beteg szívműködéséről készített EKG-t a mentőgépkocsiból rádión keresztül a kardiológiai fogadóközpontokba, azon belül is a hemodinamikai laborokba tudják elküldeni. A beérkező jelet a kardiológus szakorvos értékeli, és mire a mentőautó a kórházhoz ér, már az esetnek megfelelő személyzettel és eszközökkel fogadják a pácienst a koronáriatágítás elvégzésére. Ezzel pedig megelőzhető az infarktus, azaz a szívizom elhalása.

Az OMSZ a különböző terror- és katasztrófahelyzetekre is felkészült, továbbá minden megyében van egy ún. tömeges baleseti egységük is. Ez egy speciális mentőautót jelent, ami nem szállít beteget, hanem infúziót, kötszert, egy sátrat tartalmaz, áramot fejlesztő aggregátort is elhelyeztek benne, és ez logisztikai hátteret nyújt a helyszínen dolgozó egységeknek.

iranyito_csoport_mentok (2)
Forrás: Valics Dezső (Országos Mentőszolgálat)

Az egységes rádióirányítás a mentőknél az EDR (Tetra rádió) segítségével történik. Ennek óriási előnye, hogy mindenki mindenhol elérhető az OMSZ-en belül, így ha szükség van rá, akkor a vidéki helyekről is bármikor át tudnak csoportosítani mentőerőket. A szolgálatvezető főorvosnak pedig már arra is lehetősége van, hogy egyszerre tudja valamennyi irányítócsoportot hívni. Minden megyébe telepítettek ugyanis egy rádiót egy speciális, ún. vészhelyzeti csatornával, amin keresztül egy katasztrófahelyzet esetén a szolgálatvezető főorvos egy rádiógomb lenyomásával valamennyi megyei irányítócsoportnak el tudja mondani a közleményét.
Ha pedig egyéb társszervek – mint pl. barlangi mentő, kutyásmentő, elektromos művek, stb. – közreműködésére is szükség van egy mentés során, akkor az OMSZ – közös megállapodás alapján – átadja a feladatot a katasztrófavédelemnek, akik a szükséges egységeket a megadott helyszínre küldik.

A Központi Irányítócsoport
Dr. Golopencza Pál kiemelte, hogy az új irányítóközpont 2014. szeptember 16-án kezdte el a működését. Az Országos Mentőszolgálat Közép-magyarországi Régió Központja 900 nm-es, 32 munkaállomással rendelkezik és általában 15-20 fő dolgozik egyszerre. A mentésirányítók munkabeosztása szakaszosan történik, és így tudják biztosítani azt, hogy nagyszámú hívásterhelés esetén is maximálisan tudjanak minden helyzetet kezelni.
A szolgálatvezető főorvos szerint sosincs várakozó hívás. Ezt úgy oldották meg, hogy ha a budapesti központ valamennyi kezelője foglalt, akkor ún. „túlcsorduló rendszerben” Veszprém, Szolnok és Szekszárd kap budapesti hívásokat, amit az ottani irányítók rögzítenek és rádión visszadiktálnak a fővárosnak. Dr. Golopencza Pál hangsúlyozta, hogy minden, nagy megyei központnak is van másik három központ felé túlcsordulója, aminek az a célja, hogy ne vesszen el hívás, hanem minden segítségkérés beérkezzen.

Magyarország legnagyobb irányítócsoportja Budapesten található, és a főváros, illetve Pest megye területén mintegy 3 millió lakos ellátását végzik innen – közölte Tiszai Zoltán, a Központi Irányítócsoport vezetője. Ide érkeznek be a 104-es segélykérő hívások, illetve bármilyen olyan jellegű hívás is, amit egy megfelelő szakmai háttérrel tudnak osztályozni, azaz, hogy orvosi ügyeletre, mentőre vagy egyéb segítségre van szüksége a bejelentőnek. A hívások rögzítésekor elektronikusan megjelenik egy adatlap, ami részben tartalmazza a bejelentéssel kapcsolatos adatokat, tehát a helyszínt, a betegre vonatkozó személyes adatokat, valamint az állapotára vonatkozó információkat, illetve a bejelentőnek az elérhetőségét, részben pedig az ún. kikérdezési protokollt, aminek a követése alapján minden fontos információt megtudnak a segítséget kérőtől.

Tiszai Zoltán hangsúlyozta, hogy a mentésirányítók nem csupán diszpécserek, hanem alapfeltétel az OMSZ-nél, hogy ápolói, szakápolói vagy mentőtiszti végzettséggel rendelkezzen a munkatársuk. A Központi Irányítócsoport általában naponta 1300-1500 hívást kezel, ami 7-800 mentőfeladatot jelent. Tiszai Zoltán hozzátette: az elmúlt időszakban jelentős mértékben megnövekedett a napi hívások száma és ősszel többször is előfordult, hogy 900-1000 mentőküldésre volt szükség egy nap. A Központi Irányítócsoport vezetője szerint ilyen nagy esetszám általában szilveszterre jellemző.

Szintén a Központi Irányító Csoportban történik a Közép-magyarországi Régió betegszállítási igényeinek regisztrálása. A beérkezett igényeket a munkatársaink rögzítik, majd továbbítják a területileg illetékes betegszállítók felé.

A mentésirányítási rendszer költsége és jövője
Az Országos Mentőszolgálat közel két és fél milliárd forintos uniós forrást fordíthatott a mentésirányítási rendszer és az ehhez csatlakozó elektronikus egészségügyi dokumentáció fejlesztésére – tájékoztatott Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és PR-igazgatója. A legnagyobb partnerük a Tigra Kft – Enterprise Communications Magyarország Kft. konzorcium volt, amely a rendszer részét képező szoftvereket és hardvereket szállította. A mentőjárművek mielőbbi helyszínre érkezését és a mentésirányító szakmai döntését támogató informatikai rendszer 2014 vége óta folyamatosan működik.

iranyito_csoport_mentok (3)
Forrás: Valics Dezső (Országos Mentőszolgálat)

Győrfi Pál szerint ilyen mentési rendszer sehol sem működik a környező országokban. Általában kisebb mentőegyesületek, kórházi mentők, Vöröskereszt, egyházi mentők dolgoznak össze máshol, viszont Magyarországon 1948 óta egységes, állami mentőszolgálat működik. Ennek az egységességnek számos előnye van, pl.: ugyanazon szakmai elvek alapján dolgoznak, a felszerelések megegyeznek a kocsikban, ugyanazon a rádióhálózaton kommunikálnak a kocsik, a Mentésirányítási Központból bármikor bármelyik mentőegységet tudják riasztani. Győrfi Pál kiemelte, hogy a mentőszolgálat fejlesztésében óriási lépés volt az az európai uniós program, aminek az egyik szegmense a mentőautók beszerzésére, a mentőállomások építésére, felújítására vonatkozott, másik szegmense pedig éppen a mentésirányítást korszerűsítette. Ez az európai uniós program lezárult, azonban a fejlesztéseket folytatják, hiszen azóta is épült mentőállomás, létrehoztak mentési pontokat, vásároltak új mentőautókat. 2016-ban már 4 milliárd forintos kormányzati támogatás állt a rendelkezésükre, amiből 104 mentőautót már szolgálatba is állítottak és új mentőautók is érkeznek, valamint a mentésirányítás fejlesztése sem zárult le, ez bizonyos.

További, részletes információ a témáról a Centrum Televízió „Világszínvonalú mentésirányítási rendszer az OMSZ-nél” című riportjában látható/kapható.

Kapcsolódó cikkek