Fegyvertartás magyar módra – Szabályozott önvédelem

Fegyvertartás magyar módra – Szabályozott önvédelem

Magyarországon megnyugtatóan szigorú a fegyvertartás és fegyverviselés szabályozása. Annak, aki valódi önvédelmi lőfegyvert szeretne, szigorú szűrőkön kell átmennie.
Fenyvesi Judit írása

Hét perc alatt gépkarabély
Helen Ubinas amerikai újságírónő nem sokkal a csaknem ötven áldozatot követelő 2016. júniusi orlandói mészárlás után kísérletként bement egy fegyverboltba vásárolni. Maga is meglepődött, hogy mindössze hét perc és némi papírmunka után vehetett magának egy félautomata gépkarabélyt, egy AR−15-ös típust, amellyel az Egyesült Államokban a legtöbb értelmetlen tömegmészárlást elkövetik. Az újságírónőtől csak a jogosítványát kérték el, hogy ellenőrizhessék őt az FBI fegyverkereskedőknek létesített adatbázisában, valamint nyilatkoznia arról, hogy amerikai állampolgár-e, a továbbiakban pedig nem kellett több időt eltöltenie a formanyomtatvány kitöltésével, mint mondjuk egy fogászaton. Végül 759 dollárt és 99 centet fizetett Helen Ubinas, és a papírdobozba csomagolt gépkarabéllyal távozott. (Forrás: www.philly.com 2016.06.15.)
Flóbertpisztoly engedéllyel
A philadelphiai 7 perces fegyvervásárlási jelenet bárhol Európában elképzelhetetlen volna, Magyarországon pedig még az európai átlagnál is szigorúbb szabályok írják elő a fegyverek tartását, tárolását, viselését, nem is szólva a kereskedelemről és a gyártásról. A közhiedelemmel ellentétben önvédelmi célú, élet kioltására is alkalmas lőfegyvert csak nagyon kevesen és nagyon szigorú szabályozás mellett tarthatnak, és viszonylag kevés ilyen fegyver van magánszemélyek kezében.
Tavaly mintegy 81 ezer magyar állampolgárnak volt a tulajdonában éles lőfegyver, a birtokukban lévő mintegy 200 ezer fegyver nagy része pedig vadász- vagy sportfegyver. A Magyar Nemzet cikke szerint csak 6700 az önvédelmi célból kiadott fegyvertartási engedélyek száma. (Forrás: www.mno.hu 2015.08.12.) A magyar lakosságnak mégis lehet olyan benyomása, hogy sok a magánkézben lévő fegyver, aminek az egyik oka, hogy az eredeti, éles lőfegyverekre megszólalásig hasonlító gáz- és riasztófegyverek szabadon vásárolhatók és tarthatók Magyarországon, bár viselésükhöz már engedély kell. Azt ugyanis, hogy mi minősül lőfegyvernek, a magyar jogszabályok nagyon pontosan meghatározzák, és a gázpisztolyok, amelyek nem bocsátanak ki lövedéket, nem tartoznak ebbe a kategóriába.
A hatályos jogszabályok szerint lőfegyvernek minősül minden tűzfegyver, valamint légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki. A magyar jog az Európai Unió erre vonatkozó irányelvét követi, és ennek köszönhető, hogy a korábban szabadon forgalmazható flóbertpisztolyok is engedélykötelessé váltak Magyarországon. A flóbertpisztoly ugyanis meghatározása szerint peremgyújtású, 4, 6 vagy 9 milliméter kaliberű egybeszerelt tölténnyel tüzel, vagyis szilárd lövedéket lő ki. Igaz ugyan, hogy a flóbertlövedékek nem tartalmaznak lőport, tehát nem minősülnek lőszernek, egy töltény azonban önmagában akár 25-30 joule csőtorkolati energiára képes.
A lőfegyvereket a jogszabály az uniós direktívának megfelelően kategóriákba sorolja, és megelőzi azt, hogy bármely magánszemély, aki egyébként jogosult lenne rá, nagy tűzerejű fegyverarzenállal szerelkezzen fel. Nem adható ki tartási engedély ugyanis az úgynevezett „A” kategóriájú lőfegyverekre, amelyek közé például az automata tűzfegyverek tartoznak. Önvédelmi célra csak pisztoly engedélyezhető, vagyis hivatalos megfogalmazás szerint rövid lőfegyver, amelynek jellemzője, hogy csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy teljes hossza nem haladja meg a 60 centimétert. Ezek mind a „B” kategóriába tartoznak. Akik jogosultságot szereznek önvédelmi célú fegyver tartására, ilyen rövid lőfegyverből kettőt birtokolhatnak.
Feltételek lőfegyverhez
A lőfegyverek tartásához sokkal nehezebb út vezet, mint az amerikai példában. A vonatkozó magyar törvény hosszasan sorolja fel azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülnie kell a vadászati, sportcélú vagy önvédelmi lőfegyverek tartásához, illetve gázfegyverek viseléséhez. A betöltött 18 év, cselekvőképesség és büntetlen előélet csak a kezdet. A jogszabályt úgy alkották meg, hogy akik már nem minősülnek büntetett előéletűnek, de korábban jogerősen elítélték őket, az esetek nagy többségében szintén ki vannak zárva a legális fegyvertartásból. A továbbiakban az a kérdés, hogy az engedélyt kérő milyen célra kívánja a fegyvert tartani. A törvény nyolc ilyen célt jelöl meg: az önvédelmet, a munkavégzést, a filmgyártást, a céllövészetet, az oktatást, a sportlövészetet, a személy- és vagyonvédelmet, valamint a vadászatot. Ezek mindegyikéhez a lőfegyver tartásához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát kell tenni, és a vizsgabizottság megítélése szerint a lőfegyver biztonságos kezelésére és használatára képesnek kell lenni. A vadászoknak vadásztársasági tagságot kell bizonyítani, és igazolást benyújtani (sőt egy friss törvénymódosító javaslat szerint kötelező vadászkamarai tagságot írnának elő 2017 január elsejétől a hivatásos és a sportvadászok számára). A sportolóknál azoknak a versenyzőknek, akik saját tulajdonú fegyvert akarnak, igazolniuk kell, hogy egy sportegyesületnél leigazolt, az országos sportági szakszövetség által kiadott, érvényes versenyengedéllyel rendelkező minősített sportlövők, és rendszeres sporttevékenység alapján a saját tulajdonú lőfegyver tartását az országos sportági szakszövetség javasolja. Nem elég tehát egy lövészklubba beiratkozni ahhoz, hogy saját tulajdonú lőfegyvere legyen valakinek.
Még szigorúbb előírás vonatkozik az önvédelmi célú fegyverekre. Aki ilyen fegyvert szeretne otthon tartani, annak bizonyítania kell, hogy élete, testi épsége − tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt − fokozott védelmet igényel. Fenyegetések bizonyítékai tartozhatnak ide, illetve a hatóságok bizonyos, magas beosztású vezetők esetében ezt a fenyegetettséget eleve elismerik.
Önvédelmi fegyver megszerzéséhez igazolni kell a lőfegyver biztonságos használatához előírt egészségi alkalmasságot, az első fegyver megszerzése előtt pszichológiai alkalmassági vizsgán is részt kell venni, és rendelkezni kell a lőfegyver, lőszer tárolásának feltételeivel.
Stukkertartás lakat alatt
A tárolás szabályai pedig megint csak szigorúak. A lőfegyvert a lakásban kell tartani, ürített állapotban, a számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült és biztonsági zárral ellátott szekrényben, illetéktelen személyektől elzárva. A pisztolyt lehet széfben is tárolni. Csak így kerülhető el, hogy illetéktelen, például családtag vagy gyermek, vagy akár idegen behatoló könnyen a fegyverhez jusson, megtöltse azt, és használja. Igaz, felvethető, hogy az otthoni önvédelemre viszonylag kevés idő áll rendelkezésre, így egy behatolás esetén nincs azonnal az asztalfiókban a töltött lőfegyver. A jogszabályok megalkotói szerint jobb is így, a fegyver otthoni tartása adjon inkább csak biztonságérzetet, és ne jelentsen veszélyt.
Ugyanez igaz a fegyver viselésére is. Akinél fegyver van, biztonságban érezheti magát. Eközben azonban a kívülállóban félelemérzetet kelthet a fegyver jelenléte. Emiatt a fegyverviselést is szabályozzák, méghozzá elég szigorúan. A gázpisztoly például, bár nem fegyver, ugyanúgy félelmet kelthet, pánikot okozhat akár csak a látványa is, és ennek viselését szintén büntetlen előélethez köti a jogszabály. Nem arról van szó, hogy engedély esetén gázpisztolyokat és önvédelmi lőfegyvereket nyíltan viselhetnénk. Lakott területen, közterületen, nyilvános helyen, tömegközlekedési eszközön ezek betárazva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, rejtve viselhetőek. Ez alól csak a vagyonvédelemre engedélyezett rövid lőfegyver a kivétel, ez elrettenti az illetéktelen és rossz szándékú behatolót.
A magyar hatóságok minden engedéllyel tartott lőfegyverről tudnak, a sport- és vadászati célúakról ugyanúgy, mint az önvédelmi célúakról. A lőfegyverek központi nyilvántartásában több mint 260 ezer fegyver szerepel, és ezek több mint 60 százalékát sport-, illetve vadászati célból tartják. Az engedélyek 23 százalékát adták ki önvédelmi célból, de ezek majdnem 90 százaléka gáz-és riasztófegyverek viselésére vonatkozik, és csak a maradék szól lőfegyverekre. (Forrás: www.hirado.hu 2014.01.10.) Magyarországon tehát elenyésző az önvédelmi céllal, magánszemélyeknél tartott, élet kioltására alkalmas lőfegyver.
Talán ezzel is magyarázható, hogy a hazai gyilkosságoknak csak kis részét követik el lőfegyverrel. Magyarországon tavalyelőtt 126 emberölés történt, de a lezárt ügyek közül csupán kettőnél használtak pisztolyt, míg hat esetben valamilyen házilag barkácsolt „tűzfegyvert”. A rablások esetében is hasonló a helyzet: az évi, átlagosan háromezer bűncselekményből 2014-ben tizenöt, 2013-ban pedig két esetben használt éles lőfegyvert a támadó.
Ami a fegyverek „feketepiacát” illeti, működését némiképp megkönnyíti, hogy az Európai Unió schengeni térségén belül jelentős eltérések vannak az egyes tagállamok szabályozásában. Míg a hagyományosan „fegyverbarát” Finnországban a becslések szerint csaknem a lakosság felének van fegyvertartási engedélye, addig például Nagy-Britanniában talán a legszigorúbb a fegyvertartás szabályozása. Az Európai Unióban már régóta törekednek a fegyverviselés egységes szabályozására. Egy 1991-es, közben többször szigorított irányelv próbálkozik szabályozni a lőfegyverekre vonatkozó jogszabályok összehangolását, a fegyverek unión belüli mozgására vonatkozó követelményeket. Bevezeti az úgynevezett „fegyverútlevelet” (az európai lőfegyvertartási igazolványt), amely a jogosult személyazonossága mellett a fegyver azonosítására vonatkozó adatokat, az engedélyező tagállami nyilatkozatot, a más tagállami bejegyzéseket, előzetes engedélyeket is tartalmazza. Magyarország a szigorításban mindenesetre jelenleg az uniós átlag előtt jár.

Kapcsolódó cikkek