Fotó: Valery Sidelnykov/Shutterstock.com
Internetbiztonság: kezdődjön az óvodában!

Internetbiztonság: kezdődjön az óvodában!

Teljességgel biztonságos internet ugyanúgy nem létezik, mint teljességgel biztonságos közlekedés. A biztonságot az interneten is az kínálja, ha a felhasználók ismerik a szabályokat, tudják, hogyan lehet megelőzni a bajt, és tudják azt is, hová lehet fordulni gond esetén. – Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő nyitógondolata egy olyan beszélgetés része volt, amelyben a szerteágazó tárgykör igen sokféle eleméről szó esett. Beszélgetőpartner Martin-Kovács Miklós

Képzelt tudás, valós ismerethiány
Gyurko-SzilviaA szakértő úgy látja, hogy a biztonság szempontjából az igazi gond: mivel igen gyakran könnyedén elsajátíthatók az internethasználat alapfogásai, könnyű azt hinni, hogy értünk hozzá és nem figyelünk a leselkedő veszélyekre. Később, ha bajba kerülünk, kiderül például, hogy nem voltunk eléggé gondosak a jelszó megválasztásánál, nem védtük eléggé gondosan az adatainkat, nem fordítottunk kellő figyelmet arra, hogy magunkat ne szolgáltassuk ki, nem vagyunk tisztában azzal, hogy mit jelent az online személyiség, nem tudjuk, hogy milyen ujjlenyomatunk van az online térben. Magyarországon sajnos nincs rendszerszintű képzés arra, hogy valaki megtanulja az internethasználatot. Általában a gyerekek kapcsán szoktunk erről beszélni, hiszen elsősorban őket próbáljuk védeni. Akár már óvodáskorban elkezdhető lenne az oktatás, amely a szakértő szerint alapvetően állami feladat.

Internetes zaklatás: a 24 órás szabály

Dr. Gyurkó Szilvia az internetkommunikáció előnyének és hátrányának is tartja a gyorsaságot és az anonimitást. Éppen ezért tanácsolják a szakértők azt, hogy a kétségkívül gyakori internetes zaklatás esetén az, akit zaklatnak, többnyire aludjon rá egyet, és csak akkor válaszoljon, ha még másnap is úgy gondolja, tehát ne engedje belerángatni magát valamibe, ami neki nagyobb gondot okoz, mint a másik félnek. A gyerekeket gyakran úgy engedjük ki az információs sztrádára, hogy nem készítjük fel őket. Ezt pedig ma már egyre inkább megtehetnénk, hiszen a felnőttebbek behozták korábbi hátrányukat. Volt ugyanis néhány esztendő, amikor az emberiség történetében talán először az új generációk többet tudtak az új technológia használatáról, mint a korban előttük járók, de manapság ez már nem jellemző, tehát legalábbis a veszélyeket illetően a felnőttek eleget tudnak ahhoz, hogy segítsenek.

internetbiztonsag-az-ovodaban

Fotó: Valery Sidelnykov/Shutterstock.com

Kutatások: konganak a vészharangok

A kutatók igen sokféle információt dolgoznak fel, és ennek alapján vészjelzéseket is leadnak. Például az egyik ilyen jelzés arra hívja fel a figyelmet, hogy más országok adatait is elemezve kiderült: a 7-10 éves korosztály harmadik leggyakrabban használt keresőszava a „pornó”. A gyerekek nagyon sok szexuális tartalmú információhoz jutnak, azonban nagyon kevés segítséget kapnak ahhoz, hogy ezt értelmezni is tudják. Ez internetbiztonság szempontjából is kihívás és vannak szülők, akikben működnek a régi rutinok, és azt hiszik, hogy ha valamit elzárnak a gyerektől, akkor nem fér hozzá. Az internetes tartalommal ez nem tehető meg, hiszen olyan sokféle formája és forrása van az internet-hozzáférésnek, hogy aligha blokkolható hatásosan. Egyetlen esélyünk van: felkészíteni a gyerekeket arra, hogyan értelmezzék az internetes jelenségeket. Egy másik példa a „szexting” jelenség, amely Magyarországon ugyan nem annyira gyakori, de érdemes tudni róla. Többnyire tizenévesekről van szó, akik esetleg életük első szerelmét átélve gyanútlanul küldenek magukról félmeztelen vagy meztelen képeket. Ilyen fotók nagyon komoly visszaélésekre adnak lehetőséget. Van már Magyarországon is olyan eset, hogy gyerekeket megzsarolnak, nehéz helyzetbe hoznak ilyen előzmények után. Erről a jelenségről és sok egyébről is szólnak a Bűvösvölgy médiaértés-oktató központ ingyenesen letölthető kiadványai, amelyek a www.buvosvolgy. hu honlapon megtalálhatók. A szerzők között van dr. Gyurkó Szilvia, aki a visszaélések kapcsán a jogi környezetről elmondta még, hogy Magyarországon is vannak vonatkozó törvények, amelyek alapján már 14 éves kortól büntethetik a törvénysértéseket, de ettől még kiemelkedő fontosságú a megelőzés, a felkészítés, az oktatás.

Látszat és valóság a neten

Az internetes információcsere veszélyei közé tartozik az is, hogy gyerekek, fiatalok olyan modelleket látnak maguk előtt, akikhez megpróbálnak hasonlítani. Ezért is fontos segíteni nekik, bemutatva például azt, hogyan retusálnak fotókat, hogy néznek ki a valóságban azok, akiket esetleg a technikai eszközökkel ideálként tüntetnek fel. Magyarországon másfél millió 18 év alatti fiatal él, 98%-uk jár iskolába, és ha elfogadjuk azt, hogy egyre többen 7-8-9 éves korukban mobiltelefonokhoz jutnak, akkor nekünk nagyon fontos feladatunk lenne, hogy a gyerekek ne a digitális írás-olvasás képessége nélkül használják ezeket a felületeket. „Ha nem várom el senkitől, hogy újságot olvasson olvasástanítás nélkül, akkor ne várjam el a gyerekektől, hogy úgy használják az internetet, hogy arra nem készítem fel őket” – véli dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő.

Kapcsolódó cikkek