Kültéri védelem – átfogó ismeretek (1.)

Kültéri védelem – átfogó ismeretek (1.)

A kültéri védelemről mindannyiunknak más jut eszébe: van, aki kerítésre, szögesdrótokra asszociál, van, aki fegyveres biztonsági őrökre gondol és vannak olyanok is, akiknek az elektronikus védelmi rendszerek ugranak be – nem véletlenül. A kültéri védelemben használt eszközök, megoldások nagyon sokrétűek, és hatékonyan csak úgy alkalmazhatók, ha a lehetőségek közül többet egyszerre használunk. Ebben a cikksorozatban megpróbáljuk összefoglalni a kültéri védelemben használt és alkalmazott technológiákat, eszközöket. Tanácsot adunk azzal kapcsolatban, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket hogyan és milyen összefüggésben célszerű használni, szem előtt tartva a védendő helyszín és a környezet sajátosságait.

betores

Fotó: Photographee.eu / Shutterstock.com

Mitől/kitől és mit/kit kell védenünk?

Ezek az első és legfontosabb kérdések, mielőtt bármilyen rendszert vagy védelmi koncepciót kezdünk kidolgozni. Természetesen sokféle séma létezik, amelyeket sok esetben alkalmazhatunk, de alapvetően minden helyszín és minden védelmi rendszer különböző. Tudnunk kell, hogy egy rendszert miért és milyen következmények elkerülése miatt építünk ki. Ezek – a teljesség igénye nélkül – a következők lehetnek: emberi élet kioltása; szökés; tárgy, eszköz elvesztése; környezeti katasztrófával fenyegető veszélyes anyagok kijutása; ipari kémkedés; üzemi működés leállása, akadályozása; gazdasági kár.

Fel kell mérnünk, hogy a várható behatolás mögött milyen motiváció állhat. Néhány ezek közül: ideológiai alapú motiváció (terrorizmus, személyes indíték, szélsőséges csoportok); gazdasági alapú motiváció (lopás, zsarolás, ipari kémkedés). A megfelelő védelmi rendszer kiépítéséhez elkerülhetetlen, hogy ismerjük és feltérképezzük a védendő objektumot, annak környezetét. Tudnunk kell az esetlegesen már meglévő biztonsági rendszer működéséről, a helyszínen dolgozók napi rutinjáról, munkarendjéről. Minden részletre kiterjedő előzetes helyszíni felmérés nélkül elképzelhetetlen egy jól működő rendszer kiépítése.

Alapszabályok

Bármilyen okból is készül egy védelmi rendszer, hatékony csak egyetlen módon lehet: amennyiben az alkalmazott eszközök, emberek megfelelő integritásban és előre szabályozott eljárás alapján működnek. Általában elmondható, hogy kültéri védelmi rendszert két okból használunk: vagy megvédeni szeretnénk a rendszeren BELÜL lévő területet és az azon, abban található személyeket, tárgyakat, szellemi értékeket, vagy a rendszernek a belső körben tartózkodókat kell visszatartania attól, hogy KÍVÜLRE juthassanak. Az előbbire rengeteg példát fogunk még felsorolni, az utóbbi esetében – amely tipikusan egy büntetés-végrehajtási intézmény – külön cikkben foglaljuk össze a világ számos pontján tapasztalt szökési kísérleteket és az azok elleni hatékony védelmi koncepciókat. Bármelyik – a fentiekben felvázolt – helyzetben is kell védelmi rendszert terveznünk, minden esetben érdemes követnünk négy alapvető szabályt, amelyek egy hatékony kültéri védelmi rendszer kiépítésénél a következők: elrettentés; érzékelés; késleltetés; megakadályozás

kerites

Fotó: Northy Sona Sladeckova / Shutterstock.com

Elrettentés

Talán furcsán hangzik és sok esetben a rengeteg műszaki megoldás, lehetőség mellett esetleg értelmetlennek tűnhet a kiemelés, mégis: az elrettentés nagyban hozzájárul egy objektum hatékony védelméhez. Természetesen a szó sokféleképpen értelmezhető. A mi esetünkben az ellenségünk (és szándékosan nem behatolót írtam) számára egyértelmű kell, hogy legyen, hogy az áthaladáshoz, behatoláshoz szükséges energia, szerszámigény és az ezekkel járó magas kockázat egyszerűen nem éri meg, nincs arányban az elérni kívánt eredménnyel.

Érzékelés

Egy professzionális (kültéri) védelmi rendszer több körből, „rétegből” áll. A első kör a védendő terület peremén, határán helyezkedik el, ez a legelső szakasz, ahol az áthaladást érzékelnünk kell. Vannak olyan területek, amelyeknél elengedhetetlen, hogy az érzékelő rendszer annak határain túl is működjön. Ezekben az esetekben már a terület megközelítését is érzékelnünk szükséges, így az alkalmazott eszközökből álló védelmi rendszer (radarok, hőkamerák) képezi az első kört. Minél több réteget, kört alakítunk ki, általánosságban elmondható, a rendszer annál biztonságosabb lesz. Egyetlen rétegre, védelmi körre alapozni a védelmet – abban bízva, hogy az megfelelő biztonságot nyújt – nem érdemes. Ebben az esetben olyan tökéletességet igényelne egyetlen szakasz kiépítése, amely nagy valószínűség szerint elérhetetlen.

kamera_szereles_falra

Fotó: SpeedKingz / Shutterstock.com

Késleltetés

Az érzékelést követő késleltetés egy jól működő kültéri védelmi rendszer hatékonyságát rendkívüli módon növeli. Késleltetést alapvetően két különböző módon érhetünk el. Egyrészt az egyes rétegek közötti távolság növelésével, amely nagyon nagy területet kíván, ezért az ingatlanberuházás költségeit sok esetben jelentősen megnöveli, másrészt a behatolónak az egyes rétegek közötti szabad mozgását nehezítő akadályok felállításával. Ez az előző megoldáshoz képest jóval kisebb területet igényel és kevésbé költséges, ugyanakkor képes megakadályozni, illetve korlátozni a behatoló mozgását. A piacon széles körben állnak rendelkezésre mechanikai védelmi eszközök, akadályok, amelyeknek a beszerzése nem okoz különösebb problémát.

Megakadályozás

A megakadályozás – vagy esetünkben hívhatjuk reagálásnak – akkor kezdődik, amikor az érzékelés megtörténik és a késleltetés folyamatban van. A késleltetés idejének egyenlőnek vagy nagyobbnak kell lennie, mint a reagáláshoz szükséges időnek.

Összefoglalva

Egy jól működő kültéri védelmi rendszernek az egyik legfontosabb feladata, hogy a behatolni kívánó elkövetőt feltartóztassa, az előrejutásban gátolja, a behatolást legkorábban már a külső védelmi körnél érzékelje. Amennyiben a feltartóztatás folyamatos, az érzékeléstől számított késleltetés fenntartható. Ideális esetben a késleltetés ideje legalább megegyezik a reagáláshoz szükséges idővel.

 

 

Kapcsolódó cikkek