Fotó: Benedek Zsuzsanna
Magyar cég a türkmén határvédelemért

Magyar cég a türkmén határvédelemért

Egy sikeres projekt a keleti nyitás jegyében

Virtuális kerekasztal az Első Magyar Kültéri Védelmi Konferencián. Résztvevők: dr. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkár, Puskás András, az Exim Bank vezérigazgató-helyettese, Szilágyi Zoltán, a Umirs Europe Kft. ügyvezető igazgatója, Kőszegi Péter, a Umirs Europe Kft. műszaki igazgatója és Bognár László, a Molaris Kft. kereskedelmi igazgatója. Aki kérdez Martin-Kovács Miklós

A mai magyar külgazdasági és külpolitikai törekvések hangsúlyos eleme a keleti nyitás, az itteni partnerkapcsolatok bővítése, a gazdasági együttműködés lehetőségeinek intenzív keresése. A határvédelem meglehetősen speciális terület. E téren egy megbízás elnyerésé- hez a komoly műszaki felkészültség mellett megfelelő bizalmi légkör is szükséges. Hogy látja ezt dr. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese, politikai államtitkár? Beérett a magyar gazdasági szereplők, a kis- és középvállalkozások nemzetközi menedzselésének politikai stratégiája?

Sz. L. Ha röviden és tömören kell válaszolnom, igen. Magyarország új külgazdasági stratégiája „termőre fordult”. A magyar kis- és középvállalkozások fejlődőképességének, szellemi potenciáljuk és munkahelyteremtő kapacitásuk erősödésének köszönhetően egyre sikeresebb a magyar tudás, a magyar szakemberek által létrehozott hozzáadott értékek külföldi elismertetése, eladhatóvá tétele. A Magyar Kereskedőház Zrt. a maga 25 külföldi képviseletével sokat tesz ennek érdekében. Sikerült jelentősen javítani a magyar tehetség, a magyar innováció exportálásának lehetőségeit. Ezzel párhuzamosan a magyar befektetésösztönző ügynökség, a HIPA egyablakos rendszerével számos külföldi befektető részére tudtuk vonzóvá tenni Magyarországot. Fontos elem a külpiacokra jutás stratégiai folyamatában az EXIM Bank professzionális és innovatív eszközökkel nyújtott segítsége. Eddigi sikereink jórészt éppen a szinergiák kihasználásának köszönhetőek. Nagy erő- feszítéseket teszünk annak érdekében, hogy minél több itthon eredményes kis- és középvállalkozást hozzunk olyan helyzetbe, hogy merje magát külföldön is megmérettetni. Nem elég Magyarországon sikeresnek lenni. Azt szeretnénk, ha más kontinenseken is versenyképesnek bizonyulnának.

A türkmén határvédelmi rendszer magyar cégek általi kiépítése is nyilván ezeknek a törekvéseknek köszönhető.

Sz. L. Az új, integrált külgazdasági és külügyi rendszer – amelyet a minisztériumban már 2015 júniusától építünk az Exim Bank segítségével – sikertörténet. Ennek részeként valósul meg ez a projekt. Bemutatása ezen a mai konferencián a minisztérium számára egy több hónapos előkészítő folyamat befejezését, a beruházást végrehajtó két projektcég, a Umirs és a Molaris Kft.-nek pedig az ígéretes nemzetközi pályafutás kezdetét jelenti. Ez a projekt jó példa arra, hogyan tudunk két kis- illetve középvállalkozást sikeressé tenni a külpiacokon. Persze nem sikerült volna elnyerni a megbízást, ha a magyar mérnökök nem állnak elő olyan fejlesztéssel, amely nemzetközi mércével mérve is az élvonalat képviseli. A két cég a világ leghosszabb egybefüggő, magas technológiájú határszakaszát építi meg. Bízzunk benne, hogy ez a technológia nem csak a türkmén határon, hanem a világ számos pontján meg tud jelenni. Türkmenisztánnal a kapcsolatok most kezdenek elmélyülni és aktívvá válni. Egy vegyes bizottság már felállt, s reméljük, hogy az együttműködés egyre több üzletet eredményez majd.

turkmenistan_border_ppae_1

Fotó: Cartela / Shutterstock.com

Az EXIM Bank kulcsszerepet játszik a külpiacokra igyekvő vagy ott már jelen lévő magyar cégek pénzügyi biztonságá- nak megteremtésében, fenntartásában. Puskás András vezérigazgató-helyettes szerint milyen a kis- és középvállalkozá- sok működőképessége, kockázatvállalási 34 hajlandósága? A bank miként tudja elősegíteni külpiaci megjelenésüket?

P. A. Az EXIM bank küldetése, hogy a magyar exportőröket a világpiacon bárhol támogassa. Hatékony finanszírozási, biztosítási és garanciavállalási eszközei nem csak Magyarországon egyedülállóak. A bank pénzügyi forrásai az összes kereskedelmi bankban elérhetőek. A piaci összehasonlításban Európában és világviszonylatban is megálljuk a helyünket. A magyar exportőrök támogatása a kormányzatnak – így az EXIM Banknak is – kiemelt célja. A bank immár harmadik éve vesz részt abban az integrációban, amely a Külgazdasági és Külügyminisztériumon belül felállított Befektetés Ösztönzési Hivatal, a Kereskedőház Zrt. és az EXIM Bank együttműködése, összehangolt munkamegosztása alapján jött létre. Ez a konstrukció beváltotta a hozzáfűzött reményeket, és jelentős eredményeket tudunk felmutatni. Az idei az első olyan év, amikor a magyar gazdaság dinamizálásában a három intézmény együttes fellépésének eredményei igazából megmutatkoznak. Az első negyedév számaiból már látható, hogy a közös munka révén ebben az évben megkétszerezzük a tavalyi üzleti aktivitásunkat. (Itt meg kell jegyeznem, hogy az EXIM Bank üzleti aktivitása az integráció előtti években is sikeres volt, és dinamikus fejlődést mutatott.) Természetesen nemcsak a számok fontosak, hanem mindaz, ami mögöttük van. Kiemelt célunk, hogy a kis- és középvállalkozások – amelyek jelenleg a magyar export 10-15%-át adják – a közeljövőben elérjék vagy meghaladják a 20%-ot. Ehhez a kkv-szektor támogatása elengedhetetlen. Olyan vállalkozásokra van szükség, amelyek ötletekkel, piaci elképzelésekkel rendelkeznek, amelyeknek olyan fejlesztési terveik vannak, amik mögé oda tud állni a politika és az EXIM Bank. Ilyen vállalkozás a Umirs Kft. és partnere a Molaris Kft. Ez a két cég a világon egyedülálló lehetőséget ragadott meg. Egy ezer kilométer hosszúságú türkmén határszakasz védelmét építi ki, fejlett magyar technológiával, magyar mérnökökkel, a magyar kis- és középvállalkozási szektort dicsérő munkakultúrával. Példamutató sikertörténet, amely minden bizonnyal ösztönzőleg hat a hazai kis- és középvállalkozások külpiaci törekvéseire, vállalkozó kedvére és fejlesztési elképzeléseire. Az EXIM Bank valamennyi termékével segíti a magyar vállalkozások külpiacra jutását.

Szilágyi Zoltán

Fotó: Szilágyi Zoltán

Milyen további lehetőségeket lát a magyar türkmén gazdasági kapcsolatok fejlesztésében?

P. A. Jelenleg nagyon alacsony szinten áll a két ország közötti külkereskedelem. Túl vagyunk az első vegyes bizottsági ülésen, ahol megfogalmazódtak a perspektívák, és remélhetőleg hamarosan konkrét üzleti megállapodások is létrejöhetnek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által meghirdetett keleti nyitás révén egyre több lehetőség nyílik Türkmenisztán és a térség piacainak megismerésére, az együttműködés lehetőségeinek feltárására. Türkmenisztán nyitott a kapcsolatépítésre, mi pedig keressük, hogy milyen jellegű termékekre, szolgáltatásokra van igény. A keleti országokban hagyományosan nagy a kereslet a mezőgazdasági árukra, de mi nagy figyelmet fordítunk az innováció, a magyar technológia exportálásának lehetőségeire is.

Milyen megfontolások alapján fogalmazódott meg a keleti nyitás politikája? Milyen lehetőségekkel lehet számolni a jövőben e téren?

Sz. L. Napjainkban gyakran kerül szóba a keleti és déli nyitás kérdése. A keleti relációk rendkívül fontossá válnak a következő 15-20 évben. A világgazdasági növekedést nagyrészt a keleti térség fogja produkálni. Ha nem vagyunk jelen és nem keressük a kapcsolódás lehetőségeit, jóvátehetetlenül lemaradunk. A nyugateurópai fejlett gazdaságú országok messze előttünk járnak az Európán kívüli piacokon való pozícióépítésben. Például a brit kivitel 57%-a irányul az unión kívüli térségekbe, de a német gazdaság 46%-a is az uniós határokon kívüli exportra termel. Minél több – a Umirs és a Molaris Kft. eredményes projektjéhez hasonló – sikertörténetre van szükségünk. Nemcsak a nagy integrátor, multinacionális cégek exporttevékenységét kell támogatnunk (a magyar export 80- 85%-a ezeken a cégeken keresztül történik), hanem a kis- és középvállalkozásokat is helyzetbe kell hoznunk. A „táplálékláncban” egyre magasabbra kell, hogy jussanak, a multinacionális cégek beszállítóiként minél összetettebb feladatokra kell képessé válniuk, és saját innovatív kapacitásaik kiépítésével önálló exporttevékenységre is alkalmassá kell válniuk. Ahogyan az a Umirs és Molaris esetében történt. Bízom abban, hogy egyre több kis- és középvállalkozás célozza meg a külpiacokat, mert képes magas színvonalú termékeket előállítani, és teljesíteni tudja azokat a követelményeket, amelyek a nemzetközi érvényesüléshez kellenek. A kockázatok csökkentésében az EXIM Bank a hitelbiztosítási rendszerein keresztül jelentős segítséget tud nyújtani.

Szilágyi Zoltán, a Umirs Europe Kft. ügyvezető igazgatója. A cégnek milyen referenciái vannak, és milyen kockázatokkal kellett szembenéznie a türkmén határvédelmi projektnél?

Sz. Z. Cégünk 2007-ben alakult. Speciális kültéri védelmi eszközöket fejlesztünk és állítunk elő. Kezdetben csupán összeszereléssel foglalkoztunk, ma már saját fejlesztésű eszközöket gyártunk és forgalmazunk. Minden egyes termékünk hazai mérnökök munkáját dicséri. Ezeket magunk szereljük össze és exportáljuk a világ számos országába. Eszközeink innovatívak és versenyképesek a világ piacain. Rendszermegoldásaink időnként iránymutatóak a konkurensek számára is a kültéri védelem területén. Gyártmányaink, rendszereink kiemelt objektumokban és határvédelmi szakaszokon állnak helyt. Elsősorban európai országokba exportálunk, de Dél-Amerikában, Indiában és Oroszországban is vannak sikereink. A türkmenisztáni határvédelmi projekt két év kitartó előkészítő munkájának eredménye. Az öt és fél millió dollár értékű megrendelést a Umirs Europe Kft. által kifejlesztett érzékelőkkel szállítjuk. A speciális kábellel szerelt kerítés érzékeli az átmászást, az átvágást, valamint minden más áthaladást és riasztást generál. A „quadrosense” nevű egységünket, ami a központi jelfeldolgozást végzi, integráltuk egy olyan központi szoftverbe, amelyet a Molaris Kft. fejlesztett ki a rendszer egészére. A projekt több szempontból is kihívást jelentett számunkra. Nagy feladat volt, hogy műszakilag olyan megoldást találjunk, amely túlmutat egy disztribútoron keresztül lebonyolított egyszerű dobozos termékértékesítésnél. Egy komplex védelmi rendszer összeállításáról van szó, amely magas szintű mérnöki munkát igényel. A tápellátást, a kommunikációt és minden egyéb kiegészítőt egységes rendszerbe kell foglalnunk. A gyártás megtervezése, megszervezése, a nagy léptékű anyagbeszerzés, a logisztika megteremtése komoly megmérettetés. Kritikus pontja volt a projektnek a megrendelt eszközök gyártásának és beszerzésének előfinanszírozása. A türkmén fél ugyan kiállította az akkreditívet, de az összeg a bankszámlán zárolás alatt áll. Az EXIM Bank pénzügyi áthidalást biztosító segítsége, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium sokoldalú támogatása nélkül nem tudtuk volna az elnyert projektet megvalósítani. A rendszer első ütemének szállítására a napokban kerül sor. Már dolgozunk a következő fázison, az általunk kiépített rendszer bővítését célzó újabb projekt előkészítésén. A most beépített integrált szoftverünk a bővítést műszakilag lehetővé teszi.

turkmenistan_border_ppae_2

Fotó: Anton Ivanov / Shutterstock.com

Kőszegi Péter, a Umirs Europe Kft. műszaki igazgatója. Érzékeltetné a határvédelmi rendszer összetettségét és a gyártás-szerelés nagyságrendjét?

K. P. A türkmén országhatár ezer kilométeres szakaszának védelmét ellátó modulrendszer ötven tagból áll. Ez – más alkotóelemek mellett – ötven darab számítógépet és ötven darab tápegységet, továbbá a szünetmentesség biztosítására ötven darab aggregátort jelent. A rendszer lelkét az ezer darab, védőszekrényben elhelyezett quadrosense jelfeldolgozó egység és a központi szoftver képezi.
Sz. Z. Az ezer kilométeres nyomvonalat húsz kilométeres szakaszokra tagoltuk, amelyeket további egy kilométeres érzékelési zónákra bontottunk. Így az egyes határszakaszokat védő egységek hatékonyabban működtethetők, átláthatóbb a rendszer egészének üzemeltetése. A védelmi rendszer ötven őrközpontból kezelhető, ahonnan nagyon hamar ki lehet érni a határsértés helyszínére.

Mintaértékűnek mondják a Umirs Europe Kft. és a Molaris Kft. között kialakult üzleti kapcsolatot. A két cég vezetői és munkatársai megbízható szakmai hátteret nyújtanak egymásnak. Bognár László, a Molaris Kft. kereskedelmi igazgatója miben látja cége és a Umirs Kft.-vel való együttműködés erősségeit?

B. L. A Molaris Kft. 2006-ban alakult. A cég elsősorban kritikus komplex szoftverrendszerek és informatikai szolgáltatások tervezésével, fejlesztésével, üzemeltetésével foglalkozik. Megfelel az igényes elvárásoknak, legyen szó akár magas szintű rendelkezésre állásról, extrém teljesítménykövetelményekről, érzékeny adatok kezeléséről vagy informatikai rendszerek megbízható összekapcsolásáról. A cégeink között kialakult kapcsolat alapja egy több évtizedre visszanyúló személyes kötődés Szilágyi Zoltánnal. A két fél szakmai profizmusán erősödött meg az a gyümölcsöző üzleti kapcsolat, jó partneri viszony, amely a mostani közös projektet is eredményezte. Zoltánnal 2013 őszén vizionáltunk egy, az akkori piaci gyakorlaton túlmutató szolgáltatásokat biztosító kültéri védelmet, határvédelmi megoldást. Ez a vízió lebegett mindvégig a szemünk előtt a jelenlegi fejlesztés során.

Egy ilyen tartalmú projektnek milyen politikai kockázatai vannak?

P. A. Mindig vannak politikai kockázatok. Türkmenisztánban jelenleg nyugalom van, lehet velük kereskedni, csak ismerni kell a lehetőségeket. Tekintve, hogy Afganisztánnal szomszédos országról van szó, bizonyos aggályok azért felmerülhetnek. Emlékeztetnék, hogy a 90-es évek délszláv háborújánál Magyarország milyen közel volt a háborús övezethez. Ehhez képest Türkmenisztán távol esik a térség konfliktuszónáitól.

Sz. Z. Afganisztán és Türkmenisztán határán érzékelhetők olyan katonai tevékenységek, amelyek aggodalomra adhatnak okot. Az általunk épített határvédelmi rendszer egyrészt a türkmén lakosság védelmét, másrészt a környező országok irányából Türkmenisztán felé irányuló migráció kezelését szolgálja.

Ezt a projektet tekinthetjük a keleti nyitás mintaadó elemének, a Külgazdasági és Külügyminisztérium preferenciáit megtestesítő vállalkozásnak?

Sz. L. Azt gondolom igen. Azt is gondolom, hogy ez a kettős nemcsak itt, hanem másutt is sikeres tud lenni, például Németországban és Brazíliában, ahol már előkészített projektjeik vannak. Biztatnék mindenkit a kis- és középvállalkozási szektorból a külpiacokon való vállalkozásra, amihez kereskedőházaink és az EXIM Bank révén a szükséges támogatást meg tudjuk adni.

NATO-drot

Fotó: schankz/Shutterstock.com

Kapcsolódó cikkek