Fotó: Pesti András
Magyar dizájn – világsiker

Magyar dizájn – világsiker

vagott_1Orrszívó, lámpa, beton és fűszerőrlő – látszólag annyi a közös bennük, hogy valamennyien tárgyak. Valójában négy, az elmúlt évtizedben külföldön is befutott magyar dizájncég kiemelkedő termékei ezek, melyek élvezik a nagyvilág figyelmét és elismeréseit.

Toronyi Péter már huszonévesen megkapta a dizájnszakma legnagyobb elismerését

Fotó: Paprikum

Íme áttörésük egyedi története, melynek során szóba kerül a biztonságos szállítmányozás, valamint az is, hol számítunk magyarként egzotikumnak.

Vincze Barbara írása

Nosiboo: Egyáltalán nem egyszerű egy darab termékkel bekerülni a nemzetközi vérkeringésbe.

A Nosiboo egy orrszívásra szakosodott prémiumkategóriás babaápolási termék, ami nemcsak barátságos-aranyos küllemű, de megkapta egyebek mellett a dizájnszakma legnagyobb nemzetközi elismerését, a Red Dot-díjat is.

Mátrabérci Zsolt és Streitmann Walter cégvezető 2011-ben kezdték el fejleszteni a macifejre emlékeztető – csöndesen berregve – orrváladékot szívó babaterméküket. „Prémiumkategóriás termékben gondolkodtunk, innovatív műszaki tartalommal. Egy olyan orrszívót akartunk, ami gyerekbarát, nem rémül tőle halálra a baba és fontos volt az is, hogy könnyű legyen tisztítani” – magyarázza Mátrabérci Zsolt. A cégvezető egy további, alapvetően fontos szempontot is felidéz: „Pont olyan erővel szívjon az orrszívó, amit az orvosok megfelelőnek tartanak.”

Az 1998-tól működő cég fő profilja kezdetben a belsőépítészet volt, de ahogy Mátrabérci Zsolt fogalmaz: „a kezdetektől lételemünk a minőségi dizájn”. A hangsúlyok idővel a tárgyalkotás felé tolódtak, és most már kizárólag termékfejlesztéssel és gyártással foglalkoznak.

tt3_opt

A barátságos orrszívót magyar mérnökök tervezték

Fotó: Pesti András

Visszatekintve a kezdetekre: 2013-ban az immár elkészült termékkel megcélozták a baba-mama ipar legnagyobb európai seregszemléjét, a kölni baba-mama kereskedői szakkiállítást, és ekkor..− „jó lenne azt mondani, hogy megtörtént az áttörés, de ez nem így van” – emlékszik vissza Mátrabérci Zsolt. „Nem volt semmilyen marketinges és saleses rutinunk, mivel mérnökök vagyunk. Bíztunk benne, hogy a kölni vásár berobbantja az üzletet, de nagyot tévedtünk. Egyáltalán nem egyszerű magyar gyártóként egyetlen termékkel bekerülni a nemzetközi vérkeringésbe. Az általános elvárás, hogy egy cégnek legyen múltja és teljes termékportfoliója; ebből egyik sem volt igaz ránk. Ráadásul ez egy orvostechnikai eszköz, amihez egyáltalán nem könnyű megnyerni a vásárlók bizalmát eleve azért, mert elektromos termékről van szó, amit az egészen kicsi gyerekek orrába kell bedugni.” A cégvezető szerint a közép-kelet-európai háttér sem lendített az ügyükön.

Mennyit segítettek az időközben megszerzett nagynevű díjak? „A díjak eszközök az áttöréshez, és akár tudatos marketing eredményei is lehetnek. Ma már azonban nincs olyan, hogy az ember csinál egy jó terméket, ami után jönnek a kereskedők és viszik tonnaszámra, hanem többéves kőkemény munkára van szükség, az áttörés pedig fokozatos” – így összegezhetők a Nasibooval szerzett tanulságok.

A háztartási porszívós orrszívás magyar találmány, rengeteg szülő használja, máshol viszont nem annyira elterjedt, mint nálunk. A feltalálóknak azzal is szembesülniük kellett, hogy: Magyarországon nagyon jó piaca van annak, aki orrszívót akar eladni, mivel a porszívóra köthető fajta közismert. A világban a legtöbb eladott orrszívó viszont ballonos, akkus-elemes vagy szájjal kell működtetni. Sőt vannak európai országok, ahol fel sem ismerik annak a jelentőségét, hogy mennyire fontos, hogy leszívjuk a baba vagy a kisgyerek orrát. „A németek, a franciák és az olaszok viszont elég nyitottnak tűntek a termék iránt, a forgalmunk legnagyobb része is ezekből az országokból generálódik” – mondja Mátrabérci Zsolt.

Jelenleg Magyarországgal együtt tizenöt európai országban vannak jelen; a palettáról nem hiányzik Közép-Kelet-Európa és a Baltikum sem. Amerikában épp a termékengedélyeztetés fázisánál járnak. Időközben pedig elkészítették második terméküket, amely hasonló célt szolgál, csak éppen a külpiac elvárásaihoz igazodva szájjal működtethető. „Ráadásul tizedannyi az ára, mint az elektromos készüléknek, és alkalmasabb a gyógyszertári forgalmazásra” – indokolja a lépést a cégvezető. Itt azonban még aligha állnak meg, mivel középtávú céljuk egy teljes termékcsalád kialakítása.

POSITION Collective: Nagy hangsúlyt fektetünk a nemzetközi sajtómegjelenésekre

A Nosiboohoz hasonlóan a POSITION Collective is a belsőépítészetből indult, és elsősorban moduláris lámpacsaládjával hódította meg a világot – bár esetükben az eredeti profil is megmaradt. Bútoraik megtalálhatók a bécsi ENSZ-székházban, Ausztráliában, a perthi reptéren, de Budapesten a Zóna étterem belsőépítészetét, lámpáit, valamint az Andrássy úti Zsidró szalont is ők jegyzik, pedig még csak idén lesz ötéves a cég.

tt4_opt

„A díjakban nem hiszek, de a trade show-knak, a szakmai rendezvényeknek abszolút van hozadéka, oda juttatják el a szakmai üzenetet, ahová szánjuk” – mondja Simonfalvi Bence cégvezető, dizájner.

Termékeiket a világ legmenőbb dizájn-, életmód- és lakberendezési blogjai és lapjai szemlézik rendszeresen, az Architectural Digesttől kezdve a dezeen.com magazinon át a Yatzer.com-ig. Mint Simonfalvi Bencétől megtudjuk, ez egyáltalán nem véletlen: „Erre tudatosan törekszünk, nagy hangsúlyt fektetünk a nemzetközi sajtómegjelenésekre” – mondja.

Kertész Attila és Simonfalvi Bence dizájnerek és egyben cégvezetők

Fotó: POSITION Collective

Egyik legutóbbi, nagy visszhangot kiváltott projektjük – mely tavaly szó szerint bejárta a világsajtót – egy olyan harminc négyzetméteres Airbnb-lakás volt, amelynek falait rétegelt lemezzel borították, polcait pedig úgy alakították ki, hogy a vendégek szabadon variálhassák.

2012 körül kezdett sűrűsödni körülöttük a levegő, ekkor készítettek egy nem sorozatgyártásra tervezett bútor látványkollekciót, amit a londoni Dizájn Hét trade show-ján mutattak be. Sok pozitív visszajelzést kaptak. Az áttörést hozó lámpacsaládot már kifejezetten sorozatgyártásra szánták, azzal is járták a trade show-kat, a mai napig onnan vannak a legjobb értékesítési kapcsolataik. Külföldön a Pran moduláris lámpa a legismertebb termékük, ezt követi az ugyancsak moduláris kanapérendszerük, majd a lakáskiegészítők következnek. Európában Németországban, Angliában, Franciaországban viszonteladók értékesítik termékeiket, illetve jelen vannak a Közel-Keleten Dubaiban valamint Ausztráliában is.

A teljes gyártás Magyarországon történik, több vidéki helyszínen. Jelenleg ismert és kevésbé ismert magyar cégekkel terveznek izgalmasnak ígérkező együttműködést. Mivel kis cégről van szó, eleinte a logisztikát is maguk végezték: „Főleg a csomagolás terén futottuk meg a tanulóköröket, ezért most már profi cég csomagol nekünk” – magyarázza.

Vajon dizájnerként milyen lehet megélni azt, hogy a magyar dizájnról sok embernek még mindig a Rubik-kocka ugrik be? Nos, tapasztalataik szerint ez nem feltétlenül rossz: „Miután a magyar dizájn még nem fogalom a világban, a legjellemzőbb a kíváncsi érdeklődés. Aztán pedig sok meglepett, ám pozitív visszajelzést kapunk. Főleg azért, mert az európai minőséget dizájnban és gyártásban is tudjuk hozni.” Másik előnyük a cégvezető szerint az, hogy miközben Európában egzotikusnak hat egy magyar cég, addig Dubaiban vagy Ausztráliában Európa követei.

IVANKA: Fontos a kulturális különbségek megértése és a rugalmas hozzáállás

Az IVANKA dtt1_optizájnstúdió azt mutatta meg a világnak, hogy a beton sokkal többre hivatott, mint amit az ember gondolna róla. A piacvezető építészeti és dizájnbetoncég homlokzati rendszereket, kültéren és beltéren is alkalmazható fali és padlóburkolatokat, építészeti elemeket, bútorokat, használati tárgyakat, divatkiegészítőket, ékszereket készít saját fejlesztésű betonjából, sőt még testre is álmodtak betont.

Ivánka András és Katalin bebizonyította hogy a beton többre hivatott 

Fotó: Sárosi Zoltán

Hamar felismerték az együttműködés jelentőségét: mások mellett dolgoztak Marcel Wandersszel, Tom Dixonnal, a Zaha Hadid Architectsszel és a Foster + Partnersszel is.

„Szeretném bebizonyítani, hogy kemény munkával, kitartással és jó hozzáállással (apu pénze nélkül) fel lehet építeni egy magyar vállalkozást, amelyre külföldről is figyelnek, és jó példát mutat az itthoni fiataloknak arra, hogy érdemes hosszú távon gondolkodniuk és kitartóan dolgozniuk, mert annak mindig megvan az eredménye” – mondta egy öt évvel ezelőtti interjúban Ivánka András, az egyik cégalapító. Nos, a tizenhárom éve egy garázsból indult, ma már ipari kapacitású manufaktúrának szemlátomást bevált a recept, és ez nem csak abból látszik, hogy ma már saját gyáruk van, nevükben pedig szerepel a factory szó, hanem abból is, hogy meghódítottak négy kontinenst, összesen hatvannyolc városban vannak jelen. A budapesti székhelyű, Ivánka András és Ivánka Katalin által alapított cégnek van egy bemutatóterme Tel-Avivban is és nemrég született megállapodás a dubai Sensivel egy újabb bemutatóteremről. Ugyancsak idén Miamiban is megjelennek a cég termékei, folytatva a sort, amelynek korábbi állomásai között van Amszterdam, London, Dubai, New York és Mumbai.

A nemzetközi áttöréshez szerintük a külföldi kiállításokon, rendezvényeken való megjelenés, a profi csapat, de még a díjak sem elegendők önmagukban. „Fontos a nyitott gondolkodásmód, a nemzetközi környezetben való könnyű eligazodás, a kulturális különbségek megértése és a rugalmas hozzáállás is” – magyarázza Kis-Szabó Zsanett, a cég marketingigazgatója.

Egy Kanadában töltött diákmunkaprogram alatt ugrott be a cégvezetőknek az ötlet, amit aztán lassan átültettek a valóságba. Az IVANKA életében az első nagy áttörést a 2005-ben, Tokióban megrendezett Interior Lifestyle kiállítás hozta. Tulajdonképpen ennek köszönhetően kezdődött meg az a kapacitásbővítés és fejlesztés, ami mára – Ivánka András idézett terveinek megfelelően – vezető építészeti és dizájnbetonmárkává tette őket. A második nagy löket a Flaster termékcsalád bemutatása volt, mellyel 2009-ben debütáltak az Egyesült Királyságban. A tradicionális motívumok által ihletett, színezett betonlapokból álló padló- és falburkolat olyan projektek terveibe épült be, mint például a Liberty London nagyáruház. Standard termékeik mindenhol jelen vannak, de a cég erős az egyedi termékek fejlesztésében és gyártásában is.

Nagyon leegyszerűsítve, itt sérülékeny, különleges és gyakran jókora tárgyak utaztatásáról van szó. Mivel tele vannak remek tervezőkkel, megoldják házon belül: maguk végzik a termékekhez kapcsolódó csomagolástervezést is: „így sérülékeny és nehéz elemeket is gond nélkül el tudunk juttatni a világ bármely pontjára”.

Toronyi Péter: A jó csomagolás még nem garancia, hogy épségben megérkezik a termék

Végül egy fiatal tervező nagy feltűnést keltett találmánya: a Paprikum igen hatékony, erőteljes őrlésre képes acélgolyós mechanizmussal működtethető fűszermalom. Alapvetően a magyar paprika őrlésének gondolatából kiindulva alkotta meg Toronyi Péter formatervező, de bármilyen száraz és friss fűszer megőrölhető, keverhető vele. Az eszközt egy speciális golyós őrlésű mechanizmus működteti, ami teljesen váratlanul, zuhanyozás közben ugrott be a tervezőnek.

„A Paprikumot, amely csúcsszínvonalú konyhai kiegészítő, a professzionális szinten főzni szerető amatőröknek készítettük” – magyarázza Toronyi Péter. Terméküket online értékesítik Amerikától Ázsiáig, de a legfontosabb a magyar piac. Jelenleg ez az egyetlen termékük, de dolgoznak a Paprikum kiegészítőin, jelenleg high end konyhai kiegészítőket tervező, gyártó és forgalmazó brandjüket építik.

Toronyi Péter ötletét több díjjal elismerték, és ő látja a díjak gyakorlati hasznát is. (Már egészen fiatalon, egyetemi évei alatt megnyert egy japán pályázatot Nissyoku névre keresztelt lámpájával.) 2011-ben ő és társai megnyerték a fentebb már említett Red Dot-díjat, a dizájnszakma Oscarját. Ezután több országból is megkeresték formatervezési és kiállítási felkérésekkel, és a sajtót is izgalomba hozta a Paprikum. Egyik megkeresés szülte a másikat, és az érdeklődés a mai napig tart. Ugyanakkor azt is látja, hogy a figyelem fenntartásához a szakmai vásárok is elengedhetetlenek: „A díjnak köszönhetően felépült szakmai referenciát mi azzal ápoljuk, hogy évente egy nemzetközi szakmai kiállításon veszünk részt” – mondja.

A kiállításokon pedig szerinte sem haszontalan a nyitott szemlélet: „Széles skálán találkozunk kultúrák szerint eltérő mentalitásokkal, és így megtanuljuk, hogyan folytassunk eredményes kommunikációt mindenkivel” – magyarázza a 29 éves formatervező.

Mostanra már ők is profi szállítóval dolgoznak, de maguk tervezték a Paprikum csomagolását is. Ebben a legfőbb szempont, hogy biztonságban célba érjen. „Egy termék szállításánál három fő szempont a mérvadó: a termék védelme, sorolhatósága és térfogata” – mondja. „Ráadásul a jó csomagolás még nem garancia arra, hogy épségben megérkezik a termék, érdemes megismerni a szállítmányozócéget is. Ezen azt értem, hogy a céget emberek képviselik, figyelmességgel és odafigyeléssel ötven százalékkal megnövelhető, hogy a termékünk biztonságban célba érjen.”

Kapcsolódó cikkek