Fotó: MTI
Migráció

Migráció

Konfliktus vagy kooperáció

Nagyszabású konferenciát szervezett a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelye, együttműködve a Külügyi és Külgazdasági Intézettel. A tanácskozás néhány előadásából Martin-Kovács Miklós készített összefoglalót.

Migr_konferencia_3_opt

Fotó: Varga Bernadett zászlós

Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar helyettes főnöke köszöntőjében hangsúlyozta:

Nélkülözhetetlen volt, hogy a problémát értő szakemberek számára fórumot teremtsünk, ahol a közös gondolkodás eredményeként a magyar honvédség számára akár a gyakorlatban is hasznosítható elképzelések, javaslatok születhetnek. A népességmozgást – vagy nevezzük inkább népvándorlást – jelentő migráció ősidők óta létező jelenség, a történelem során az európai politikai és vallási közösségek szembesültek újonnan érkezőkkel, akik számára szociális, az integrációhoz szükséges alapokat kellett teremteni. A legújabb kori menekülthullám új kihívások elé állítja az Európai Uniót. A helyzet kezelése közben új kérdések adódnak: vajon milyen hatást gyakorol a kibocsátó Afrika és közel-keleti államok sajátos felekezeti struktúráira, az milyen feladatokat ró a befogadó politikai, társadalmi közösségekre az uniós és tagállami intézményrendszerre? Valós kihívást jelent-e a váratlan jelenségre felkészületlen Európai Unió számára a menekültek tömege, módosíthatja-e Európa vallási, etnikai arányait, társadalmi, szociológiai és kulturális rendjét? A jelenkori népesség mozgásban lakóhely és társadalomváltásra kényszerülők motivációi sem szűkíthetők egyetlen tényezőre. A vallási, etnikai, politikai és gazdasági okok mellett más, a befogadók számára elfogadhatatlan indítékok is megjelentek abban a folyamatban, melynek hátterében Afrika és a Közel-Kelet térségeiben zajló, az államépítéssel, illetve lebontással kapcsolatos események állnak. Szabályos népvándorlás alakult ki, amelyet Európa nemcsak társadalmi, gazdasági, hanem kulturális téren sem képes kezelni. A Magyarországot is érintő jelenségre a kormány, a rendvédelmi szervek, valamint a magyar honvédség gyorsan és jól reagált, jelezve, hogy az európai tagállamok rendelkeznek képességgel a krízis kezelésére.

Schöberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főigazgatója a helyzet kezelésében az egyenes beszéd fontosságát emelte ki

A konferencián három párhuzamos panel foglalkozik a témával, amely a migráció és a terrorizmus kapcsolatától az integráció esélyén át a humanitárius segítségnyújtáson túl a klímamigrációig rengeteg mindennel foglalkozik. Nem a konferencia kaotikus, a helyzet az. A migráció ugyanis az Európai Unió legnagyobb válsága. Legyünk őszinték, vannak dolgok, amelyek ezen kifejezetten nem segítenek. A hipokrita viselkedés, az álszent magatartás, a fals remények keltése, az egymásra mutogatás, a politikai korrektségben fuldokló véleménydiktatúra, a fenyegetőzés nem segít. Viszont hiszem, hogy a tiszta beszéd, a helyzettel való szembenézés, a saját felelősségünk felismerése, a jövőben rejlő kihívások és lehetőség felismerése segít a helyzet megértésén. A mai konferencia ezért különösen fontos, mert pont ezt teszi, mégpedig a lehető legtöbb aspektusból.

Migr_konferencia_3_Mic_opt (Copy)

Röszke 2016. május 10. Fotó: Michael Colello

A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint 2015-ben több, mint 1 millió ember kelt át a földközi-tengeri mediterrán útvonalakon, ezek közül a legveszélyesebbnek a közép-mediterrán útvonal minősül, itt 2892 ember vesztette az életét. A kelet-mediterrán útvonalon 805 fő, a nyugat-mediterrán útvonalon pedig 74 migráns fulladt a tengerbe 2015-ben. Az Európai Unió végül tengerészeti manőverekre szánta el magát, és erről is beszélt a konferencián Juhász Krisztina, a Pécsi Tudományegyetem szakértője

Kettős célt szolgál az Unió tengerészeti művelete, az elsődleges cél, az az üzletszerűen működő embercsempész-hálózatoknak a felszámolása a mediterráneum középső, illetve déli részében, a további cél pedig, hogy emberveszteségeket megelőzze a Földközi tengeren, mégpedig az arra vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelően. A műveletnek a mandátuma 12 hónapra szól, a teljes műveleti képességtől számítva, a kezdet 2015. július 27-én volt. A végrehajtásában 24 tagállam vesz részt, Olaszország tölti be a vezető nemzet szerepét, a hadműveleti hatóság Rómában található. A művelet közös költségeit a katonai válságkezelési műveleteknél megszokott módon, az úgynevezett Athena mechanizmuson keresztül finanszírozzák, ez 12 hónapra közel 12 millió euró. Magyarország is hozzájárul a művelethez, a Rómában működő hadműveleti parancsnokság személyi állományának biztosításával. Magyarország az információs műveletek kiemelt tervező főtiszti, a légierő hadművelet kiemelt tervező főtiszti, illetve a műveleti logisztika kiemelt tervezői főtiszti pozícióit adja.

A 2015/16-os franciaországi és belgiumi merényletek körülményeit elemezte Nagy Miklós külügyi szakértő

A francia titkosszolgálatok, amelyek az év folyamán legalább 6 terroristamerényletet akadályoztak meg, ezúttal tehetetlenek voltak, tévesnek bizonyult azon titkosszolgálati feltételezés, miszerint az iszlám terrorszervezet inkább saját szervezetének megszilárdítását, mint a Nyugat elleni támadások megszervezését tekintené elsődleges feladatának. A merényletek elkövetésének módjáról néhány szót. Az elkövetések sajátos módja is hozzájárult a sajnálatos módon eredményes végrehajtáshoz. Öngyilkos kamikaze akciók ilyen módozataival eddig afganisztáni, iraki, szíriai válságövezetben lehetett találkozni. Az egymással közel egy időben zajló terrortámadások során egyszerre alkalmazták a lőfegyverek és saját testre szerelt robbanóanyag pusztító erejét. A célpontok fontos kiválasztása mellett az áldozatok véletlenül kerültek célkeresztjükbe, az egyértelmű cél, minél több személy kegyetlen elpusztítása volt. A novemberi merényletek kitervelésének szálai egyértelműen Brüsszel Molenbeek negyedéhez vezetnek, amely eddig több, mint 400-500 fundamentalistát adott az iszlám kalifátusnak, akik közül közel 130-an tértek vissza Belgiumba. A helyenként 80%-os muszlim többségű negyed kiváló szervezkedési lehetőséget biztosít azon muszlim vallású második, harmadik generációs fiatalok számára, akik nem tudtak a többségi társadalomba integrálódni, és erőteljesen hatott rájuk a közösségtudatra épülő vagy építő iszlám ideológia. A merényletek megszervezését nagymértékben elősegítette Belgium meglehetősen bonyolult adminisztratív rendszere, a fegyverkereskedelem központjának számító Brüsszel hat rendőri szervének összehangolatlan működése is. A 8 elkövető belga, illetve francia állampolgárságú fiatalember, akik nem a mostani menekülthullámmal érkeztek Nyugat-Európába, ami nyilván felveti a hagyományos francia integrációs modell kudarcának a kérdését, ami szorosan összefügg a második, harmadik generációs fiatalok többségi társadalomba való integrálódásának problémájával, azok újra iszlamizálódásával. A francia Liberation cikkírói felhívják a figyelmet arra, hogy a terrortámadások a jóléti társadalomnak a radikális iszlamisták által elfogadhatatlannak tartott liberális erkölcsisége, kulturális nyitottsága, kozmopolitizmusa ellen is irányultak.

Migr_konferencia_4_MTI_opt

Röszke, 2015. szeptember 15. Fotó: MTI

Türkmenisztánban 1000 kilométeres, magyar fejlesztésű határvédelmi rendszert telepített a Umirs Europe, amelyet a konferencián Szilágyi Zoltán képviselt. A biztonságtechnikai szakértő összegezte a konferencia témájához illeszkedő, húszéves szakmai múltból eredő tapasztalatait

Azon bűncselekmények elkövetése ellen, amelyek mögött gazdasági motiváció áll, aránylag könnyen tudunk védekezni. Az ideológiai alapú motiváció közül a terrorizmus jelenti a legnagyobb veszélyt, mert gyakorlatilag kiszámíthatatlan. Célja a megfélemlítés, a minél nagyobb értékű kár okozása, a lehető legtöbb ember életének kioltása. A kritikus infrastruktúrák esetén az elsődleges terrortámadás elleni védekezés biztonságtechnikai szempontból nagyon nehéz feladat, mivel nem tudni pontosan, hogy mi ellen kell védekeznünk. Az Európát ért migrációs hullám bizonyítottan több olyan ember jelenlétét is eredményezi a térségben, akik ideológiai alapon cselekszenek. Azt gondolom, hogy a veszélyeztetettség mértéke egyenes arányban növekszik a kontinensre ellenőrizetlenül érkező migránsok számával. A védekezés egyre nagyobb kihívás elé állítja a szakembereket. A stratégiai vízkészletek, az erőművek, a repülőterek és egyéb közlekedési útvonalak biztosítása, tömegrendezvények és sportesemények és számos más hasonló rendezvény helyszínének biztosítása kiemelt fontosságúvá vált. Feltétlenül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az eddig alkalmazott technológiák, a védelmi stratégiák és koncepciók, amelyek nagy része olyan cselekmények megakadályozására hivatott, amelyek gazdasági alapú motivációból eredtek, sajnos nem használható az ideológiai alapú támadások ellen. A migráció által megnövekedett terrorfenyegetettség miatt változtatnunk kell az eddigi gondolkodásmódunkon, és alkalmazkodnunk kell az új kihívásokhoz azért, hogy meg tudjuk védeni hazánkat és annak polgárait.

Kapcsolódó cikkek