Százmilliók biztonságra – A Sziget biztonsági szakemberek szemszögéből

Százmilliók biztonságra – A Sziget biztonsági szakemberek szemszögéből

Magyarország fesztiválországgá nőtt. Míg tíz évvel ezelőtt volt három-négy könnyűzenei rendezvény, ma már minden hétvégén, minden városban van egy kisebb-nagyobb fesztivál. Európa egyik legnagyobb szabadtéri rendezvényének, a Sziget Fesztiválnak is mi adunk helyet. A tömegrendezvények ugyanakkor seregnyi biztonsági kockázatot rejtenek az „Island of Freedom” mottó ellenére.
Benis Dániellel, a Sziget Kft. műszaki igazgatójával és a Sziget komplex katasztrófavédelmi hátterét biztosító Gyenge Koppánnyal Szemere Kinga beszélgetett

 

Milyen feladatai vannak a Sziget Fesztiválon?
Gy. K.: Alapvető feladatom a tűzoltás, baleset és műszaki mentés, a hatósági engedélyeztetések intézése; valamint az úgynevezett integrált veszélyhelyzet-kezelési dokumentáció elkészítése. Ebben meghatározzuk a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi és iparbiztonsági intézkedéseket. A Szigeten operatív irányítási feladatokat is ellátunk. Veszélyes időjárás, árvíz, áradás, tűz, villámcsapás vagy tömegpánik kialakulásánál a biztonsági szolgálatnak közvetlen utasítást adhatok, és közvetlen irányításom alatt kezdhetik meg az evakuációt. Ilyenkor a biztonsági szolgálat munkáját felügyelem, hogy minden megfelelően működjön. Foglalkozunk a kapcsolódó részfeladatokkal is, például amikor nagyobb tömegre számítunk, és korlátozzuk vagy megtiltjuk a kocsik behajtását.
A fesztiválok milyen kockázatot rejtenek biztonsági szempontból?
Gy. K.: A nagy tömeg nagyobb veszélyt jelent. Az emberi tragédia a legfontosabb, de egy-egy eset óriási politikai károkat is okozhat − ezt jól példázza az, ami 2006. augusztus 20-án történt. (Négy halottja és közel 300 sebesültje volt a 2006. 08. 20-án Budapestre, az ünnepi tűzijáték idején lecsapó, tomboló viharnak − a szerk.) Egy rendkívüli esemény akár nemzetgazdasági szinten is kárt okozhat, mert hat a külföldi és a belföldi turizmusra is. Egy olyan nagyságrendű fesztiválnál, mint a Sziget, nem a biztonságtechnikai infrastruktúra ára a szempont, hanem az, hogy a rendszer a legjobban működjön, ezért a fejlesztésre évről évre egyre többet költenek a szervezők.
B. D.: Vannak általános előírásai a tömegrendezvényeknek, ezeket látogatószámtól függően sorolják különböző kategóriákba. A mi rendezvényeink mind tízezer fő fölöttiek, így a legmagasabb készültséggel számolunk, aminek a biztonságtechnikai előírásainak megfelelően 200 fő vendégre kell egy biztonsági szervezőnek jutnia; ezer fő felett mentőautónak kell készenlétben állnia; ötezer főt meghaladó rendezvény esetén pedig oxiológiai (sürgősségi) ambulancia biztosítása szükséges.
Az egyre több fesztivál tapasztalatai nyomán történtek változások a hatósági előírásokban és szemléletben?
B. D.: 2011-ben volt egy viszonylag komoly váltás a West Balkán tragédia után. A rendezvények illetékes jegyzői engedélyhez kötöttek. A gyakorlatban ez annyi, hogy az illetékes jegyzőnek előzetes rendezvénytartási bejelentést teszünk. Az illetékes szakhatóságok elbírálják és megszabják a jogszabályi keretrendszereket. Vannak olyan hatóságok, amelyek megpróbálják reálisan felmérni a rendezvény adottságait. Egy olyan méretű rendezvényen, mint a Sziget, nincs értelme úgy számolni a kiüríthetőséggel, mint egy háromkoncertes, egyszínpados produkciónál.
Gy.K.: Amíg a tűzoltóságot nem integrálták a katasztrófavédelembe, addig sokkal gyakorlatiasabb szemlélete volt az egész eljárási rendnek, ami mára túlszabályozottá vált, gyakorlatias megközelítés nélkül. Sokszor csak az a fontos, hogy mi van lepapírozva, és az utolsó betűig ragaszkodnak a jogszabályi szövegezéshez. Óriási szemléletbeli különbség ez a nyugat-európai és a magyar eljárási rendben. Például Ausztriában egy rendezvényen az osztrák tűzoltót a nagyszínpad dekorációs anyagának lángmentesítettsége érdekelte. Mi adtunk egy 40 oldalas dokumentációt, de ő nem az adminisztrációval foglalkozott, meggyújtotta a dekorációt, hogy kipróbálja, hogy az valóban lángmentesített-e.
B TERV NÉLKÜL NEM MŰKÖDIK
Melyek a fő biztonsági kockázatok, reális veszélyforrások a Szigeten?
B.D.: Ez három tényezőből áll. Az egyik − és nyilvánvalóan legfontosabb − az élet- és sérülésvédelem. Ez egy fesztiválon nem kizárható. Egészségügyi sérülésből több száz akad a Szigeten. Ráadásul a lábsérülés, a dehidratáltság, az egészségügyi fertőzésből fakadó kockázatok exponenciálisan nőnek a fesztivál előrehaladtával. A másik kockázat a vagyonbiztonság, a harmadik pedig a különböző kockázati forrásokra adott protokoll. Ebben már van a rendezvényszervezőnek felelőssége. A jogszabályi környezet kevés tételes veszélyhelyzetet fogalmaz meg. Itt kap jelentőséget a rendezvényszervező proaktivitása és szakértelme. Tudnia kell például, hogy mit tegyen, ha nem várt vagy várt, az időjárásból fakadó veszélyforrás van. Nagyon fontos azonban, hogy ezekre a kockázati forrásokra legyen alternatív forgatókönyvünk. Teljesen mindegy, hogy viharos időjárásról, tömegpánikról vagy bombafenyegetésről van szó, elengedhetetlen, hogy mindig mindenre legyen B tervünk.
Gy.K.: Egy zenei rendezvényen általában tűzesettől, időjárástól vagy tömeghisztériától lehet tartani. A szabadtéri tömegrendezvényen a tűz keletkezésének veszélye viszonylag nagy, de annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy ez tömegeket érintsen. Rengeteg vendéglátóegység van a Szigeten, mindenki propán-bután gázpalackot használ a sütés-főzésre, ami felrobbanhat. Ezért a rendezvényeinken kötelezővé tettük a biztonsági lefogatószelepes palack használatát. Ugyanakkor nem gondolom azt, hogy egy nagyobb tragédia vagy vészhelyzet tűzesetből fakadóan következne be: szabad téren vagyunk, a nagyszínpadokon levezető villámhárítók vannak. Ha nagy a veszély, lefújjuk a rendezvényt. Azt gondolom, hogy sokkal nagyobb annak a veszélye, hogy valaki a tömegben generál feszültséget, amely pánikhelyzetet okozhat. Többek között ezért alakítottuk ki a check-in rendszert.
NO FLY ZONE ÉS MOBIL APP
Milyen biztonsági intézkedések vannak az ellenőrzésnél?
B.D.: A bejáratnál van bomba- és veszélyesanyag-kutatás, amit a specializált biztonsági és technikai szolgáltatók végeznek el. A biztonságról való gondoskodásnak ez húsz-harminc százalékát teszi ki. A feladatunk jelentős része háttérmunka. Kezelnünk kell a vízről való megközelítést, éjszakánként infrás dunai vizsgálatot végzünk. A szigetet hónapokkal az esemény előtt, majd közvetlenül a rendezvény megnyitásakor kutyákkal és technológiai eszközökkel átvizsgáljuk az előzetesen elrejtett dolgok után kutatva. Eseti légtérzárat kérek a rendezvény idejére, a sziget fölött ezer láb magasságig, egy fél kilométeres sugarú körben.
Az elmúlt időszakban sokat tettünk annak érdekében, hogy a biztonsági őrök is felkészültebbek, figyelmesebbek legyenek. Az operatív állományunkból néhányan hétköznapi öltözetben elvegyülnek a check-in sorban, hogy kiszűrjék a gyanús viselkedési anomáliákat. Egy reptéri check-in sorban például mindenki fásult, rosszkedvű, de ide szórakozni jönnek az emberek, és kitűnik az, aki nagyon másképp viselkedik.
Miért van a Sziget bejáratnál Magyarország egyik legszigorúbb check-in rendszere?
B.D.: A check-in rendszerrel az volt az elképzelésünk, hogy egy adatbázis alapján szűrhető és azonosítható legyen minden belépő, arcképes igazolványhoz köthető személy. Így mi, mint adatgazda, a törvényi feltételeket betartva, a különböző szakhatóságok rendelkezésére tudjuk bocsátani ezeket az adatokat. Itt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a felelős rendezvényszervezőnek nem a terrorelhárítás a dolga, hanem az, hogy a megfelelő szakhatóságoknak a lehető legtöbb információt megadja ahhoz, hogy ők el tudják végezni a munkájukat. Egy olyan adatbázist adjunk például, ami, ha egy arcfelismerő kamerarendszerrel van összekötve, akkor akár dedikáltan lehessen keresni egy-egy kiemelt személyt, aki potens veszély, vagy kockázati forrás lehet.
Hogyan lehet egy százezer fős tömeget kezelni?
B.D.: A kockázatok biztonságtechnikai szempontból egy újabb hármas csoportba sorolhatók. Az egyik rész, hogy miként történik a tömeg irányítása. A másik, hogyan történik a tömeg ellenőrzése, beleértve a beengedést, a csomagátvizsgálást és a videokamerás megfigyelést. A harmadik, hogy miként történik a vendégekkel a kommunikáció, azaz miként vonjuk be a fesztivállátogatót, hogyan tehet a legtöbbet magáért a saját biztonsága érdekében.
Elhangzott, hogy nagyon fontos a kapcsolat a vendégekkel és az ehhez szükséges technikai háttér. Hogyan történik ez?
B.D.: A technikai eszközök fejlődésének köszönhetően nagyon sok lehetőségünk van ma már például mobil applikációval, facebookon vagy kivetítőkön. Ezek 10 évvel ezelőtt még nem vagy csak nagyon korlátozottan voltak elérhetőek. Ma már tudunk dedikált cellával mindenki mobiltelefonjára kommunikálni. Az elmúlt négy évben kiépítettünk egy hálózatfüggetlen tömegtájékoztató rendszert, így hat nyelven tudunk kommunikálni a vendégekkel időjárástól és minden más helyzettől függetlenül.
Gy.K.: Ezek hatalmas Led falakon megjelenő animációk, amelyek segítségével tájékoztatjuk a közönséget mindenről, ami a testi épségüket veszélyeztetheti. A hőségriadótól kezdve a menekülési irányig, minden esetre készítettünk egy jól érthető animációt. Ezeket szabadtéri tömegrendezvényekhez ajánlja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, ami mindenképp fejlődést jelent, hiszen eddig nem az volt a jellemző, hogy igénybe vegyék mások szakmai tudását.
Az evakuációs hangrendszereinken keresztül vész esetén tudunk a vendégekhez szólni. A nagyszínpadot két perc alatt át tudjuk állítani arra, hogy valaki egy előre programozott szöveget mondjon el rajta.
Milyen más biztonságtechnikai eszköz, új technológia volt még a Szigeten?
Gy.K: Két éve kezdtük használni a magasfényű, alkonyatkapcsolós reflektorokat, az úgynevezett light towerokat, amelyek független áramforrásról működnek és dízelüzeműek. Áramszünet esetén egy nagy teljesítményű dízelaggregátor biztosítja az operatív irányítási központ ellátását, az evakuációs hangrendszer, a világítások és a hangosítás egy részének zavartalan működését. Ha a saját, céges eszközparkot nézzük, csak a tűzoltó járműveket mind egyedileg fejlesztettük és építettük meg, ezek kifejezetten szabadtéri tömegrendezvényekre valók. Tűzoltóautóink terepjárók, az oltóberendezésben magas nyomású víz van, ami azt jelenti, hogy hosszú az oltási intenzitása, tehát nagy nyomáson porlasztja a vizet.
B.D.: Van egy új applikációnk is, ami egyelőre kísérleti fázisnál tart, és jövőre jelenik meg a Szigeten. Az applikációt a vendég karszalagjával lehet majd összekötni. Idén még QR kódos megoldás van a karszalagokon, de jövőre már az RFID technológiához, azaz a paypass kártyához hasonlóan lehet perszonalizált információt tárolni a karszalagokon. Például egy orvosi ellátásnál óriási segítség, ha a karszalagról le lehet majd olvasni a vércsoportot, étel- vagy gyógyszerallergiát, cukorbetegséget stb.-t, és így egy bódult vagy részeg személy gyors és megfelelő ellátásban részesül. Ilyen átfogó rendszer még sehol sincs a világon, ebben a Sziget viszonylag úttörő.
A Sziget költségvetésének hány százaléka a biztonságtechnika?
B.D.: A teljes költségvetés harminc százaléka a műszaki költségvetés, ami körülbelül kétmilliárd forint. Ebből 10-15 százalék, azaz 300 millió forint körüli összeget költünk a biztonságtechnikai kivitelezésre.
FESZTIVÁL MINT TERRORCÉLPONT
Mekkora terrorkockázatról beszélhetünk a Sziget esetében?
B.D.: Tökéletes biztonság nincs, így nem az a kérdés, hogy megtörténhet-e terrortámadás, hanem az, hogy hol történhet meg. Mi azért teszünk meg mindent, hogy a rendezvényen és a közvetlen környezetében ez ne fordulhasson elő. A Sziget terrorkockázata elég nagy: a fővárosban vagyunk, Európa egyik legnagyobb tömeglétszámú zenei fesztiválján. Nem homogén a közönség, mivel több mint 40 országból érkeznek a vendégek, olyanokból is, ahol jelentős muszlim közösség van. Terrorista szempontból „szélsőséges eszmeiségek”-nek minősülhetnek azok, akiket amúgy a Sziget büszkén vállal, például a meleg civil szervezetek vagy az ökumenikus, protestáns, zsidó sátrak jelenléte. Ezek olyan kockázati tényezőket rejtenek magukban, amelyek miatt a Sziget célpontja lehet egy terroristának. Ezért belül is, kívül is van fegyveres jelenlét, ami rendőri és terrorelhárítási biztosítást jelent. Ugyanakkor a Sziget üzenete az „Island of Freedom”, így nem szeretnénk, ha azzal szembesülnének a fesztiválozók, hogy túlságosan megnehezítjük a belépést. Magyarországon különben nincs az a félelem, mint Franciaországban vagy Belgiumban, ahol jelentős mértékű az olyan iszlám közösség, amely akár tudatosan vagy tudattalanul háttértámogatást jelenthet egy terroristaszervezetnek egy merénylet kivitelezésében. A Sziget ideje alatt a helyszínen kívül megtörténhető esetekre is szoktunk forgatókönyvet készíteni. Azt kértük a szakszolgálatoktól és a rendőrségtől is, hogy a vendégek fesztiválra jutásának biztonságával is foglalkozzanak egy kicsit többet. Például tökéletes célpont lehet egy HÉV-szerelvény, amin ezer vendég utazik, zárt, kötött pályán.
Ha a Szigetre biztonsági kockázatként tekintünk, akkor milyen sebezhetőséget említhetünk még?
B.D.: Többször végigpörgettem már fejben, hogy hol lehetne minket megtámadni, és természetesen mindenhol mindig van gyenge pont. Az egyik ilyen nehéz kérdés, hogyan lehet megvédeni a rendezvény elektromos vagy vízhálózatát, vagy hogyan lehet az ellen tenni, ha valaki szándékosan, rosszat akarva tömeges ételmérgezést vagy vízvisszafertőzést készítene elő. A kockázatokat és az utána való reakciót lehet minimalizálni. Fontos és nem szabad elhanyagolni a másodlagos pánik kialakulását, ami talán még veszélyesebb. A tömegpánik lehet, hogy sokkal jelentősebb kárt okoz egy vészhelyzetben, ha nincs megfelelő audiovizuális eszköz, amivel azonnal tudjuk tájékoztatni a közönséget. Ami szintén fontos, hogy tudatosítani kell az emberekben, hogy mit tudnak tenni a saját és mások biztonságának érdekében egy vészhelyzetben. Ugyanakkor a humánanyag a leggyengébb láncszem, bár az emberi tényezők bagatellnek tűnnek. Nem elég, hogy kellő oktatásban sem részesülnek a biztonsági őrök, de elő- és utóőrzéssel együtt akár 20-25 napot dolgozik egy biztonsági őr a Szigeten, 24−48 órás váltásban. Így a hibafaktorok ennek is köszönhetőek: lanyhul a figyelem, lanyhul a fegyelem, kevésbé empatikus, kevésbé lelkes.
Gy.K.: Van egy utókövetése a rendszernek. Ilyenkor közösen kitaláljuk, hogy a következő évben miképp oldjuk meg a problémát. Mindig lesz olyan dolog, amiben hiányosságot érzünk, ez biztosítja azt, hogy állandóan fejlődjünk.
Kitől tanulnak?
B.D.: Más fesztiválokra és külföldi rendezvényre járunk, illetve a saját tapasztalatokból tanulunk, de ez főleg észjárás kérdése. Nagyon pici, öt-tíz fős stábbal dolgozunk, akik jól meghatároznak egy problémát, és olyan megoldást tudnak javasolni, amely az adott helyzetben jó.

 

Kapcsolódó cikkek