Fotó: Visual Hunt
Zuhanás a hullámsírba

Zuhanás a hullámsírba

Pilótaszemmel az EgyptAir katasztrófáról

Okozhatta-e a balesetet műszaki hiba?

A Földközi-tengerbe zuhant az EgyptAir MS804-es járata a görög-egyiptomi határszakasz közelében, az egyiptomi oldalon 2016. május 19-én. A szerencsétlenségben 66 ember lelte halálát. A Kairó – Párizs − Kairó útvonalon közlekedő repülőgép odavesztével kapcsolatban találgatások árasztották el a médiát, pedig a tények megállapítására hivatott vizsgálat még jóideig eltart. A háttérről Szüle Zsolt pilótát kérdeztük, aki Boeing 747−400-as repülőgépen dolgozik kapitányként, Boeing 737-esen oktat, korábban pedig 15 évig volt légiforgalmi irányító a HungaroControlnál.

Fenyvesi Judit interjúja

e3_opt

Szüle Zsolt pilóta – Fotó: Szüle Zsolt Archívum

Az eddigi hírek szerint a párizsi Charles de Gaulle repülőtérről startoló utasszállító gép megfelelő műszaki állapotban indult el. Okozhatta-e mégis műszaki hiba a szerencsétlenséget?

A repülőgép egy igen összetett műszaki berendezés, és sajnos repülés közben is adódhatnak olyan meghibásodások, amelyek a földön előre nem láthatók vagy nem kimutathatók. Valószínűleg egy ilyen helyzet következett be a gépen, amiért az Airbus irányváltoztatások közepette a tengerbe veszett. Azt, hogy mi játszódott le a gépen, még csak sejteni lehet, mivel a fedélzeten lévő hang- és adatrögzítő berendezést még keresik a hatóságok. Nem volt olyan számottevő kommunikáció a személyzet és a földi irányítók között, amely alátámasztana bármilyen meghibásodást. Ebben a térségben a repülőgépek viszonylag nagyobb távot tesznek meg anélkül, hogy az irányításnak beszélnie kellene a gépet vezető pilótákkal. Meglehet, hogy ezért sem derült ki korábban a gépen esetleg kialakuló probléma. Emellett a pilóták valószínűleg követték a repülés egyik íratlan szabályát vészhelyzetre, ami nem más, mint „AVIATE, NAVIGATE, COMMUNICATE”. Problémás helyzetben az egyik legfontosabb az, hogy a repülőgépet biztonságban stabilizáljuk, repüljünk és utána kommunikáljunk a társszervekkel, ebben az esetben az irányító szolgálattal. Sajnos a „communicate” ponthoz nem jutottak el a pilóták.

e1_opt

A fekete doboz, ami valójában narancssárga – Fotó: Szüle Zsolt Archívum

han_opt_3

Fotó: Visual Hunt

Ha megtalálják a fekete dobozt, akkor az minden, a témában felmerülő kérdésre választ ad?

A fedélzeti adat- és hangrögzítők nem feltétlenül adnak választ mindenre. Jó esetben azután is tovább rögzítették az adatokat, hogy a kapcsolat megszakadt a géppel, de az is elképzelhető, hogy ezek a berendezések is áram nélkül maradtak és egy idő után nem működtek. Így csak a maradványok átvizsgálása lehetséges. Ez adhat magyarázatot a tűzre, füstre és a zuhanás okára. Bizonyos jelek vannak arra, hogy a fedélzeten valami nem volt rendben. Ezt onnan lehet tudni, hogy a repülőgépet felszerelték egy úgynevezett ACARS berendezéssel, amely a légitársaság számára adatokat, műszaki paramétereket továbbít. Ez a berendezés tulajdonképpen levegő-föld adatközlő rendszer, amin a pilóták szöveges információkat, rövid üzeneteket tudnak közölni a légitársasággal. Emellett, ha a légitársaság megrendeli − ebben az esetben volt ilyen opció a gépen −, az ACARS automatikus üzeneteket tud küldeni a repülőgép állapotáról. Ennél a járatnál füstről és egyéb sorozatos hibákról küldött üzenetet a rendszer. Ezek ugyan még nem egyértelműsítik a hibát, de mindenképpen előjelei valaminek, amit az adatrögzítők vagy a roncs kiemelése utáni vizsgálat támaszthat alá. Minden addigi híresztelés, ami szakmailag nem megalapozott és nem hiteles forrásból származik, nem más, mint szenzációkeltő bulvárhír.

Kapcsolódó cikkek