Fotó: Jairo Alzate/unsplash.com
Antibiotikum a húsiparban?

Antibiotikum a húsiparban?

A magyar monitoringrendszer biztonságosan működik

Az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb baromfihús-előállító cége, a Tysons Food bejelentette, hogy két év alatt abbahagyják azoknak az antibiotikumoknak a használatát a baromfitenyésztésben, amelyek az embergyógyászatban is használatosak. Hogy mi az oka? Utánajártunk. Elekné Ilovai Gabriella riportja

A minta analizálása

A folyamat során, ahogy a mintaátvételről felérkezik a vizsgálandó anyag a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz, a mintakísérő lapra felkerül a vizsgálati irány, amely bekerül egy naplóba, majd megkezdődik a minta homogenizálása. (A homogenizálás darálást jelent.) A darált mennyiségből 150 grammot tesznek el vizsgálati céllal, majd a ledarált minta a vizsgálatig a fagyasztóba kerül. Felolvasztás után elkezdődik ennek az előkészítése. A mintából 5 grammot centrifugacsőbe mérnek, majd következik az extrakció, a kivonás. A rázóban homogenizálódik, és fél óra eltelte után lehet centrifugálni. Mindezek után úgynevezett SPA oszloptisztításon megy keresztül a minta (egyszerre 10-et tudnak tisztítani), és a mintából 10 milliliter mennyiséget felvesznek, majd ráadják az elulálószert. Ezután az eluátumot (folyadékkromatográfiában a kromatográfiás oszlopon átjutott anyag) a nitrogénbepárlóban szárazra bepárolják, és a bepárlás utáni mintát visszaoldják. A mérés pedig egy HPLC készüléken folytatódik tovább. Ott történik meg az analízis.

Nos, mondván jobb az óvatosság, a szakemberek azt akarják megelőzni, hogy az állatokat megtámadó és esetleg ellenállóvá váló kórokozók ezt a képességüket átadhassák az embereket megbetegítő rokonaiknak, és esetleg az embereknél és állatoknál is használt gyógyszerek az embereknél hatástalanná váljanak. Az Európai Unióban, így Magyarországon is, már régen betiltották a megkérdőjelezhető módszereket. Megkérdeztük Pleva Györgyöt, a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vezetőjét.

Magyarországon mennyire jellemző hogy a gyorsabb növekedés érdekében antibiotikummal etetik az állatokat?

Ez az Egyesült Államokból érkezett hír volt. Itt mindjárt látszik az USA és az EU által követett élelmiszer-biztonsági jogrend különbsége. Az Egyesült Államokban inkább az utánkövetés a jellemző az élelmiszerbiztonságban, tehát akkor tiltanak meg egy adalékanyagot, antibiotikumok, hormonok felhasználását, amikor már bebizonyosodott, hogy az káros. Az Európai Unióban viszont a megelőzés elve van érvényben, amelynek során az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság szigorú vizsgálata után engedélyezik egy-egy ilyen adalékanyag, antibiotikum vagy hormon használatát állatok, élelmiszerek kezelésére.

antibiotikumcikk_jarmoluk (Copy)

Fotó: jarmoluk / unsplash.com

Miért fontosak ezek a hormonok, antibiotikumok? Miért kell ezeket a csirkéknek adni?

Alapvetően az állatgyógyszereket a beteg állatok kezelésére fejlesztették ki. Az unió és a mi véleményünk szerint erre is kell használni. Az állattenyésztők a kezelések során rájöttek, hogy ezeknek a szereknek jótékony hatása van az állatok növekedésére, izomzatuk, tejtermelésük alakulására is, ezért elkezdték ilyen céllal is használni.

Éppen a szabályozatlan felhasználási terület miatt az Európai Unió kiterjedt vizsgálatot indított, és a tagországokban már 2006 január elsejétől megtiltotta az antibiotikumok állatgyógyászaton kívüli alkalmazását. Az unió területén, így Magyarországon is, antibiotikumot alkalmazni csak abban az esetben szabad, amennyiben az szakmailag indokolt, és az antibiotikum használatával elérhető előny magasabb, mint a kezeléssel járó kockázat.

Antibiotikum és általában a gyógyszerek egy állat szervezetébe háromféle célzattal kerülhetnek. Egyrészt a beteg állat gyógykezelésére. Ezeket a szereket erre fejlesztették ki, és erre is kell használni. A másik felhasználási mód a fertőző betegségek kialakulásának megelőzése, amely 2006 január elsejéig elterjedtebb és engedélyezett módszert volt, hiszen vannak olyan feltételes kórokozók, amelyeknek a számát vissza kell szorítani ahhoz, hogy az állatok egészségesen tudjanak növekedni és termelni. Ezt meg lehet valósítani járványügyi intézkedésekkel, a kórokozók visszaszorításával. A harmadik gyakorlat, amikor a direkt hozamfokozás céljából adják az állatoknak a gyógyszereket. Ezt betiltották az EU-ban.

antibiotikum_kecske

Fotó: Jarren Simmons / Shutterstock.com

A megvásárolt antibiotikumok mennyiségéről az állatállományt kezelő állatorvos nyilvántartást vezet, amelyet a hatóság ellenőriz. A fogyasztók egészsége szempontjából pedig fontos, hogy a kezelt állatok termékei az élelmiszerláncba csak a készítmények meghatározott élelmezés-egészségügyi várakozási idejének letelte után kerüljenek. Vagyis az állatok nem vághatók le addig, amíg az utolsó kezelésüktől számított valahány nap el nem telik?

A gyógyászati célú gyógyszerfelhasználás is nagyon szigorúan szabályozott, mivel a gyógyszereket kizárólag állatorvosi rendelvényre és állatorvosi felhasználásra lehet kiszolgáltatni az állatgyógyszer-forgalmazóknál és gyógyszertárakban. Csak szakember használhatja fel a gyógyszereket, mert mindenkinél jobban tudja, hogy milyen hatásai vannak, miért és mire kell alkalmazni, illetve hogy milyen kiürülési ideje van ezeknek a gyógyszereknek. A gyógyszer gyártójának vagy forgalomba hozójának meg kell adnia azt az időtartamot, amely alatt a hatóanyagai és bomlástermékei teljesen kiürülnek a szervezetből, és addig semmiképp sem lehet az állatot levágni, így sem a húsa, sem a teje vagy a tojása nem kerülhet az élelmiszerláncba. Ennek vizsgálatára a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal egy kiterjedt monitoringrendszert működtet az ország egész területén. Az állattartó területeken és a vágóhidakon is több tízezres számban történik mintavétel különböző termékekből. A telepeken vizeletből próbáljuk kimutatni az esetlegesen tiltottan felhasznált gyógyszereket, gyógyszermaradékokat. A tapasztalat az, hogy nagyon kevés olyan esettel találkozunk, amikor szabálytalan gyógyszerfelhasználás történik. Az antibiotikumok alkalmazása szabad szemmel nem észrevehető egy vásárlás során a kistermelőnél, ez csak laboratóriumi vizsgálattal állapítható meg. Ugyanakkor a kistermelők is ellenőrzés alatt állnak, itt is történnek mintavételek, és nem szoktunk problémát találni. Érdemes megjegyezni, hogy a fertőző betegségek miatt a nagyszámú állatok együtt tartásánál, leginkább a sertés- és baromfiágazatnál fordul elő az antibiotikumok alkalmazása. Vannak tiltólistára került szerek. Ezek az antibiotikumokhoz hasonlóan a szintetikus hormonkészítmények nagyon szelektált listáján szerepelnek.

Ez a felsorolás rögzíti, hogy milyen készítményeket szabad használni. Az antibiotikumok káros hatása kétféleképpen valósulhat meg. Egyrészt, amint azt az amerikai hírekben is olvashattuk, rezisztencia kialakulására ad módot, és a kórokozók emberben történő elszaporodását idézheti elő. (A rezisztencia kialakulásának megelőzéséből adódóan az állatgyógyászati szerek egy generációval mindig lemaradást mutatnak az embergyógyászati szerekhez képest.) Másrészt az antibiotikumok vagy lebomlási termékei nagyon gyakran allergiát váltanak ki az emberben, ami súlyos élettani reakciók kialakulásához is vezethet. Ezért sem szabad, hogy ilyen maradványok legyenek a termékekben. A vágóhidakon például az állatok egyedi kezelésének a nyomait is figyeljük. Azokat a testrészeket, ahol az injekció beadása ajánlott vagy szokványos, jobban megfigyeljük. A gyanút felvető elváltozásnál minden esetben megvizsgáljuk, vannak-e gyógyszermaradványok. Az is elképzelhető, hogy olyan kezelést kapott az állat, amelynek már rég elmúlt a hatása. A monitoringrendszerünk olyan biztonsággal működik, hogy nem merik használni ezeket a gyógyszereket. A tiltott szereket egyébként egyre nehezebb Európán kívülről is beszerezni, mert nem éri meg a gyártásuk. Az állati eredetű maradékanyag-tartalmat a gyakorlatban a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága ellenőrzi. Ha a laboratóriumi vizsgálat maradék anyag jelenlétére, tehát a várakozási idő be nem tartására utal, akkor a hús, tejtermék, tojás vagy méz nem kerülhet a boltok polcaira. Sok fogyasztó nem tudja hová forduljon, ha élelmiszerbiztonsági szabálytalanságot észlel. A 06-80-263-244-es ingyenes számon lehet mindezeket bejelenteni.

 

Kapcsolódó cikkek