Fotó: Benke András
Szimat! Keresd!

Szimat! Keresd!

A nyomkövetésben még mindig favorit a német juhász

Amikor a rendőrségi nyomozókutya-vezető elindítja a kutyáját egy bűncselekmény helyszínén – feltehetően az elkövetőtől visszamaradt nyom után –, felhangzik az ismerős utasítás: „Szimat! Keresd!” …és a kutya azonnal akcióba kezd. Elekné Ilovai Gabriella interjúja

Már nagyon régóta és nagyon jó eredménnyel használják a kutyákat elveszett vagy eltűnt személyek keresésére különféle szakterületeken. Az úgynevezett nyomkereső kutyák hihetetlen teljesítményekre képesek. Érzékszerveik, tudásuk és az egyéniségük mind-mind kellő plusz, amire egy rendőrkutyának szüksége van. Nagy tudásúak, jól képzettek. Ők a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központjának lakói és állományban lévő tagjai. Rendőrkutyák. Ez a központ 1950 óta működik, Európa egyik legnagyobb rendőrségi kutyakiképző iskolája, ahol évente közel 120 kutyát készítenek fel járőrözésre, őrzésre, védelemre, nyomozásra, kábítószer- és robbanószer-keresésre. Ez a bázis hajtja végre a szolgálati kutyák kiválasztását, képzését, minősítését, selejtezését, nyilvántartását, és állandó kapcsolatot ápol külföldi társszervekkel. Egy új program, a mantrailling segít az emberek felkutatásában.


Miben különbözik a mantrailling a klasszikus nyomkereső módszertől?

kendo_szikra_1Míg a klasszikus nyomkövetésben a kutya mélyen tartott orral a talaj mentén dolgozik, és feladata, hogy figyelmesen, a nyomvonalhoz ragaszkodva, az esetlegesen elhagyott tárgyakat jelezve kövessen, addig a mantraillingmódszerrel képzett kutya magasra tartott orral, légszimattal, a légmozgás miatt akár a keresett személy haladási útvonalától több méterre eltérve követi a nyomot, gyorsabban, nagyobb területet átvizsgálva.

Fotó: Benke András

Nyomok a légben

A riportban egy 22 hónapos vizsla, Fickó volt segítségünkre, amely magyar és német vizsla keveréke. Még képzés alatt áll, mantraillinggel képezik ki, ami a nyomkövetés egyik szakága. Tulajdonképpen arra alapozódik, hogy a kutya képes az emberről lehulló hámsejtek, baktériumok, zsírsavak – ezekből percenként 30-40 000-et veszítünk – alapján követni a szagmaradványokat. Városi környezetben is. A mantraillingképzést – kísérleti jelleggel – négy évvel ezelőtt kezdték el. Kutatásokat folytattak külföldön, és a Készenléti Rendőrség segítségével jártak Ausztriában is. A riportban szereplő kutya lesz az első, amelyet mantraillinggel képeztek ki. Voltaképp Kanada és Svájc a képzés „őshazája”, de már Amerikában is számos állam átvette, eredménnyel alkalmazza. Európában a módszert néhány éve kezdik alkalmazni.


Hogy hogyan lehet speciális szakterületekre betanítani a kutyákat arról Gránitz Csaba főtörzs zászlóst kérdeztük a Készenléti Rendőrség Kutyás Alosztályáról.

A Készenléti Rendőrség Kutyás Alosztályánál foglalkozunk nyomkövetéssel, a nyomkövetésen belül a kutyák mantraillingprogram alapján történő képzésével, kábítószerkereséssel és járőrkutyák szinten tartó képzésével. Olyan kutyákat választunk ki, amelyek alkalmasak ezeknek a feladatoknak az ellátására, vagyis jól motiválhatók. A mostani nyomkövető járőrkutyáinknál – tehát az általános rendőrkutyáknál is – beépítettük ezt a fajta képzést. A tavalyi év során például kimagaslóan nagy volt a találatok aránya, ami azt mutatja, hogy sok elkövetőt fogtunk el vagy eltűnt személyt találtunk meg. Fickó még nincs nálunk állományban, még nem levizsgázott kutya – koránál fogva sem –, viszont szabadidejében már volt egy eredményes követése, egy eltűnt bácsit talált meg, akit a mentőegységek megmentettek.

magazin_kutya_2Fotó: Benke András

Akkor mikor is érdemes elkezdeni velük foglalkozni?

Minél korábban, annál eredményesebb a képzés. Fickó a legjobb példa rá, hiszen tizenegy hetesen kezdték célirányosan képezni a nyomkövetésre, így kétéves korára teljesen érett lesz a feladatok ellátására, és éles szituációban is be lehet vetni. De létezik többfázisú kutya is. Azonban a legoptimálisabb mégiscsak az, ha egy kutya egyféle munkát végez. Természetesen ha bírja az idegrendszere. Egyébként egy jól képzett kutya képes kábítószert keresni, járőrködni és esetleg még nyomkövetni is.

A köztudatban gyakran fel-fel sejlik, hogy a kábítószeres kutyák voltaképp kábítószeren élnek, úgy szoktatják őket a terepmunkához. Hogy is van ez?

Nem, ez tévhit! A kutyákat úgy képezzük, hogy megtanítjuk a kábítószer szagát, és azt, hogyha jelzi, akkor a kedvenc tárgyát fogja kapni jutalmul. Így ez egy hidat képez a szag és a jutalom között. Ez a reflexszerű dolog beépül a kutyákba a képzésük során. A nyomkövetésnél pedig a kutya az ember által hátrahagyott szagnyomon dolgozik. Szagnyom alatt azokat a parányi szagrészecskéket értjük, amelyeket az ember sugároz ki testének pórusain keresztül és hagy hátra a tárgyakon, illetőleg a haladási útján.

Mennyi ideig tart a képzés, és mi motiválhatja a kutyát?

A kiképzés több mint egy évet vesz igénybe. A fizetséget a kutya választja ki magának, azt amit a képzés végén kapni fog. Nem az embernek kell meghatároznia, hogy minek kelljen örülnie, hanem ki kell kísérletezni, hogy az ebnek mi a legmotiválóbb. Ezáltal kizárja az elvonó ingereket, amikkel találkozhat. Például a fajtatársak jelöléseit vagy a különböző más ingereket, amikkel a városban találkozhat. Ha jól motivált a kutya, akkor bizony csak a cél érdekli. A mantraillingképzés során kerüljük a mechanikus elemeket, inkább az ösztönökre alapozunk. Nem az ember, hanem a kutya dönt abban, hogy talaj- vagy légszimattal „dolgozik” éppen. Ha látjuk őket az utcán, lehet, hogy testes, vérmes kutyákra gondolunk, holott valójában játékosak és célirányosak, semmiképp nem mondhatók vérmesnek. A nyomkövető fázisokat el tudják különíteni. A kutya nagyon jól tudja, ha nyomkövetésről van szó, nem kell őrző- védő gyakorlatot végrehajtania. Ezzel együtt azt is megtanulják, hogy ha a nyom végén támadás érné a vezetőt, hogyan reagáljon. De alapvetően az a cél, hogy a nyomkövetés során csak a nyomra koncentráljon.

Magyar virtus

Mennyire elismert a világon vagy akár Európában a magyar kutyakiképzés színvonala?

Magyarországon nagy hagyománya van a kutyakiképzésnek. Külföldön nagyon jó véleménnyel vannak az itt folyó munkáról. A legjobban a szagazonosítást ismerik el, ami még anno Kántor világából csatolódik vissza. Hiszen a szagrögzítő textilt, a pelenkát Kántor gazdája találta fel, kísérletezte ki, és innen vették át a világ számos országának kutyakiképzői. Amit célul tűztünk ki az, hogy a nyom lefektetése és kidolgozása között minél kevesebb idő teljen el. Nem szabad, hogy nagy legyen az időkiesés. Nálunk az esetek 90%-ában azonnali az indítás. Ha megtörtént a bűncselekmény, mondjuk egy lakásbetörés, egy órán belül a helyszínen vagyunk és tudjuk indítani a kutyát. Általában ilyenkor az elkövetőt is megtaláljuk. Tehát a személy beazonosítható a nyom végén. Külföldön már akadt olyan ismert nyomkövetés is (eltűnésnél nyomoztak), ami már egyhetes nyomon indult el, vagyis egy hét után indították a kutyát. A nyomterület városban indult, majd külterületre ért, és legvégül egy tóban végződött. Ott búvárok találták meg a – sajnos – holttestet. Úgy gondolom, ha egy 24 vagy 48 órás nyomot nagy biztonsággal ki tudunk dolgozni, akkor az már nagy eredmény. Mert gondoljunk csak bele! A mai tudásunk szerint a rólunk lehulló hámsejtek, biológiai baktériumok pár óra után már elkezdenek bomlani. És miután a bomlás végbement – ami erősen időjárásfüggő is –, a mai képzettségi szintű kutyák már nem képesek megtalálni a keresett személyt.

Talaj- és légszimat

Talajszimatolásnál a kutya közvetlenül a talajt szagolja, amelyen a szagnyom van. Légszimatnál a levegőben érzékel, így határozza meg annak forrását.

Baumann Szilárd István rendőr százados, a Készenléti Rendőrség Kutyás Alosztályának vezetője vezet be minket a kutyák képességeinek rejtelmeibe.

Mi, emberek, a levegő illatát érezzük. Úgy 20-25 szagot tudunk egyszerre érzékelni. Ezzel szemben a kutyák 1200-1600-at, és abból egyet képesek követni körülbelül fél órás időtartamban. Ha az ember és a kutya szaglását szeretnénk képletesen összehasonlítani, mondjuk egy ember szaglását vetnénk össze egy angol vérebével, és mondjuk az embert 165 cm magasnak vennénk, akkor az angol véreb másfél kilométer magas lenne. Így érzékeltethetjük a különbséget a két szaglószerv között.

Tudásuk tiszteletet parancsol

Az alkalmasságot tekintve a fajta azért nem mindegy, ugye?

A magyar rendőrségen még mindig standard a német juhász, azonban elterjedtebb a belga juhász és egynémely esetben a rottweiler. Jelenleg sajnos kevés a kutya, úgymond létszámhiánnyal küzd a rendőrség a rendszeresített állománytáblához képest. A Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ folytat ugyan tenyésztést, viszont kevés a szaporulat, körülbelül 30-40 egyed születik egy évben. Az alkalmassági arány ezzel szemben viszont magas, 75% körüli. Ha kell, megvédik a gazdájukat, határozottak, van tartásuk és engedelmesek. A tudásuk tiszteletet parancsol.

Miből derül ki a kutya alkalmassága és hogy milyen feladatra használható?

A kutya alkalmasságát egy szakértőkből álló bizottság vizsgálja meg. Alkalmasak azok a kutyák, amelyeknek a zsákmányszerző ösztöne magas, az apportkészsége kiemelkedő. Őket jellemzően kereső munkára, az erős védőösztönnel rendelkező, támadó jellegű kutyákat pedig járőrmunkára tudjuk használni. Mindkettőnél nagyon fontos, hogy kiegyensúlyozott idegrendszerrel rendelkezzenek, mert a kutyát mindenféle körülmények között uralni kell tudni.

Vannak olyan tényezők, amelyek befolyásolhatják a kutya tudását?

Igen, többnyire a genetikai tényezők, az öröklött tulajdonságok. Fontos, hogy milyen tanulási képességekkel rendelkeznek.

Ezek a kutyák vérmesek vagy dögönyözhetőek is? Kiket engednek közel magukhoz?

Vérmesnek kell lenniük, és dögönyözhetőnek is. Egy kutyának mindig tudnia kell, mikor mit csinál, és persze a vezető utasításainak minden körülmények között eleget kell tennie. Már az elválasztástól, vagyis 6 hetes koruktól érdemes velük foglalkozni. Először egy szocializációs folyamat megy végbe, amikor a kutyákat különböző körülményekhez, hangokhoz, szagokhoz, emberekhez szoktatjuk. Majd 8 hónapos kortól az őrző- védő fázis dominál és tart egészen a kutya minősítéséig. A kutyakiképzés folyamata során állapítjuk meg, hogy mely ösztöne erős vagy gyenge, és hogy ezeket erősítsük vagy leépítsük.

Ha lejár a szolgálat, jön a nyugdíj, a megérdemelt pihenés. Hogy is van ez a rendőrkutyák esetében?

A kutya selejtezését követően három variáció állhat fenn. Legjellemzőbb, amikor a korábbi vezetője egy jelképes összegért megvásárolja a rendőrségtől, és otthon, házi kedvencként fejezi be pályafutását. Ha viszont a vezető nem tudja otthon tartani, de gondoskodni szeretne róla, felkutat más lehetőséget számára. A harmadik eset – és ez fordul elő legritkábban – ha egészségi állapota miatt elaltatják. A kutya nemcsak hűséges társ, de nagyszerű kolléga is! Sokféle területen bizonyíthatja képességeit, tudását.

FMR

Kapcsolódó cikkek